1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 171. ülés
Ii SZÁZ HETVEN-EGYEDI ÜTÉS. Az Abauj Vármegyei követ, arra való nézve, hogy a’principium, mellyhol a’ Státusok kerületi Üléseikben munkálódtak, tökélletesen fel esmértethessen , és arról szólni lehessen, szükségesnek tartotta az Izenet javallatot, mellyben az bővebben feltaláltaik , és mellynek minden egyes czikkelyében argumentumok vágynak reája, és sorjában elő adatni fognak, czikkel yenként felvetetni; és azt kivánván; az eddig általyánosan a’ javallat ellen elő terjesztett argumentumokra felelt. 1) Hogy 1811/2-ben Ő Felsége a’ Váltó Czédulákat rendelte fizető eszköznek; ez ámbár ügy volt, de az Ország Rendei abban meg nem egyeztek. Ellenben a’ leszállít!ásnak, és egyenlítésnek (exaequationak) basissa nem volt más, mint az arany és ezüst pénz, és ebben O Felsége is megegyezett, hanem egyedül azon indító okbul, ne hogy a’ Váltó Czéduláknak betse, mellyeket atyai szándéka szerint Conventionalis pénzre valósittani kívánt, az által tsorbuljon, kívánta azokat Conventionális pénz helyett a’ fizetés eszközének fenn tartani. — De mármost más idő pontban vagyunk. Maga az Országos kiküldöttség a’ jelen tanátskozás alatt való munkájában d) betű alatt azt az okát adja annak, miért rendeli most jó pénzben a’ fizetés módját? mert O Felsége az 1816. 1-ső Júniusi Resolutiojában már felszabadította a’ patens nek azon kötelezését, hogy minden szerződések tsak Váltó Czédulákra történnyenek, és megengedte azokat ezüst pénzre is köttetni, mert továbbá az 1822 13. Augustusi Resolutióban az hirdettetett, hogy a’ pénz állapotja már olly karban vagyon, hogy a’ még folyóban lévő Váltó Czédulák akár mikor Conventionális pénzre váltattathatnak, a’ Kir. kints Tár is minden jövedelmeit ebben szedi, és a’ Katonasá-Ablegatus Comitatus Abaujvariensis, quo rationes, quae SS. et OO. in Circularibus suis consultationibus, ad adoptandam eam , quam Nuncii projectum continet, exaequationis modalitatem permoverant, dispici et penitius expendi possint, idem Nuncii projectum §-phatim quidem assumi optasset, interim allata in genere contra Nuncium argumenta sequentibus refeilere nitebatur: 1-mo Suam Majestatem anno 1311 schaedas Reluitorias pro medio solutionis adoptari voluisse etsi negari nequeat, non minus tamen certum est, SS. et OO. in id non consensisse; prout et id , quod annuente Ipsam et Sua Majestate, pro basi reductionis aurum et argentum stabilitum fuerit , ac scopo duntaxat salvandi schaedarum Reluitoriarum Crediti, Sua Majestas eas pro medio solutionis ordinaverit. — Sed vero res nunc alio loco posita est. — Ipsa Regnicolaris Deputatio in opere suo sub d., eam adoptatae per se pro medio solutionis justae ligae et Conv. valoris monetae rationem assignat, quod posteaquam Sua Majestas mediante b. Rescripto Suo de 1-a Jul. 1816 Regnicolas ab ea Rescripti Devalvatorii obligatione, ut quaevis conventiones, sub nullitate earum, in schaedis Reluitionalibus ineantur, dispensasset, in alio autem Rescripto ddto 13-ae Aug. 1822 declarasset, rei pecuniariae coordinationem ad illum jam cardinem deductam esse , ut potiori parte Reluitoriarum schaedarum in monetam Conventionalem conversa, remansura in circulatione illarum quantitas in monetam Conv. transmutari possit, et ab hoc tempore Eadem Sua Majestas quosvis proventus Aerarii in Conv. moneta percipere, et non tantum militiam, verum Officiales quoque tam suos, quam publicos Sallariis et pensionibus in hac moneta
