1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 171. ülés
SESSIO CENTESIMA SEPTUAGESIMA PRIMA. 15 got, és minden Hivatalbelieket is ebben fizet, megszűntek tehát azon okok, mellyek 1811/2-ben nem javasolták ezüst pénzben helyeztetni a’ fizetés eszközét. Ezek megszűnvén viszsza kell állani azon princípiumnak, hogy ezüstre lévén a’ leszállítás és egyenlittés hasissá 1811/2-ben, a’ fizetés eszköze is ugyan azon időről tsak Conventionalis pénzben dataltathatik. — 2) Hogy 1811/2-ben azt a’ pénz massáját, melly Váltó Czédulában volt, nem lehetett ezüstre valósittani, és a’Váltó Cze'dulákra leszállított summáknak értéke sem érte légyen ugyan anyi ezüstnek befsit. — Magyar Országban ugyan sem az ezüst pénznek sem a’ Váltó Czéduláknak olly nagy bősége nem volt, hogy ennek egyenesen ellent mondani lehetne, de annyi tsak igaz, hogy ezüst pénzt, mint partékát, lehetett a* Cursus szerint vásárolni. 5) Hogy a’ hitelezőknek is , az Előlülő által elő adott példa mutatás szerint, káros lehetne, ha a’ Scala szerint leszállított summákat egészen ezüst pénzben kellene az adósoknak fizetni. — Egyes eseteket a’ Törvényhozásban tekinteni, nem lehet, hanem az egészre szükséges függeszteni a’ figyelmet. 4) Hogy summum jus, summa injustitia. — A' szólló kövét azt nem tartja, hogy az Izenet javallatnak princípiuma olly summum jus volna, mellyből a’ summa injustitia következhetne. — 5) Azt sem tartja, hogy a’ Monarchiának megtartása kívánta volna a’ Ranco Czéduláknak szaporittását, és Magyar Országra nézve abban éppen meg -nem egyezhet, mert Hazánknak Törvényei elég sikeres és czélerányos módokat rendeltek a’ védelemre. — 6) Hogy olly provisiot szükséges tenni, mellyben Ö Felsége megegyezhet, az igaz. De midőn most maga O Felsége felszóllitotta az Ország Rendéit, hogy providendos ordinasset, — rationes illae pro cessantibus considerari debeant, quae qecuniam Conv. pro medio solutionis constituendam disvaserunt; — quibus igitur cessantibus, principium illud anni 1812 reviviscit, quod Conventionali moneta basim reductionis et exaequationis constituente, medium quoque solutionis ab eodem anno in eadem pecuniae specie calculandum sit. — 2-0 Quantum ad objectionem illam quod praeexistens anno 1811/2 schaedarumReluitoriarum massa realisari non potuerit, et quod reductae secundum Scalam Viennensem Capitales summae in Conv. moneta sine temperamento depurari neque nunc possent: nequit quidem negari, tantam in Regno seu Convent, pecuniae, seu schaedarum Reluitoriarum nusquam aut praefuisse, aut adesse copiam, ut universa, si ad semel solvi deberent, Debita depurari queant; certum tamen est, aurum et argentum anno etiam 1811 adinstar mercis, juxta cursum comparari potuisse. — 5-o Id, quod dispositio haec Nuncii, velut Praeses observaverat, ipsis etiam Creditoribus noxia evadere possit, etiamsi in specificis casibus evenire posse concedatur, in legislatiofie tamen non specificorum casuum, verum totius debet respectus haberi. — 4-o Id, quod summum Jus passim in summam injuriam degeneraret, ad principium projecti Nuncii applicari nequit, quum non possit pro adeo summo Jure haberi , e quo summam injuriam sequi oporteat. — 5-to Neque id in genere subsistit, salutem Monarchiae, multiplicationem schaedarum necessariam reddidisse; respectu vero Regni Hungáriáé id concedi neque potest, cum patriae leges de defensione Regni abunde prospexerint. — 6-0 Id, quod talis facienda sit provisio, cui Sua etiam Ma- 4 *
