1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 171. ülés

SESSIO CENTESIMA SEPTUGESIMA PRIMA. 7 motban lévő ezüst pénz nem elégséges azon summáknak pótolására, inellyek a’ Bétsi Scala szerint ezüstben fizeten­dők volnának, és bizonyos, hogy ezen provisio szerint lehetetlen lészen pénz­ben elégséget tenni az adósoknak, ha­nem ha a’Jószágokbul szereztetik elég­tétel. — Magoknak a’ capitálistáknak is káros lehet ezen provisio, mert ez által a’ vagyonok állapotában olly hir­telen változás történne, hogy a’ külöm­­ben legnagyobb birtokbéli bátorságot mutatható adós is fundus fogyatkozás­ba eshetne p. o. bir valaki 100 ezer fo­rintot éró Jószággal, ’s lévén már reá 50 ezer forint intabulálva, költsön vesz reá még 20 ezer forintot, akkor ezen 20 ezeret a’ legnagyobb bátorsággal le­hetett néki kölcsönözni, de ha az első intabulált 50 ezer, a’ Scala szerint tsak 4O ezerre reducáltatik is, és ezt ezüst­ben kell viszsza fizetni, már ez maga az egész 100 ezerforintos Jószágot el­foglalja, és a’ későbbi költsönözonek nem marad a’ 20 ezer forintjára fun. dús, — akár mit Ítéljünk O Felségé­nek előbbi provisoria Rendeléséről, de minekutánna ez de facto 16 Esztendők alatt így állott, a’ Törvényhozásnak kell arra tekinteni, hogy hirtelen ugrás ne történnyen. Az Izenet javallatnak princípiuma szerint minden adósság­nak harmadfél szer kellene emeltetni, ez meg nem történhet iszonyú tsapás nélkül, és ennek eltávoztatására akár mi légyen a’ szoros Igazság, minden­kor tekintettel kell lenni; mert sum­mum jus, summa injustitia. — A’leg nagyobb argumentum ezek ellen az, hogy O Felsége már 1812-ben meg­egyezett abban, hogy az már leszál­lított és exaequált Capitálisok, töbhé le ne szállíttassanak, és semmi exae­­quatiojok ne legyen. A’ mi 1812-ben történt, azt most a’ változó környíilál­­lásokhoz képpest szinte szükséges tem-lius temporis correlationibus agitur, ut exaequatio justa sit, ad intercedentem inter illius et praesentis pecuniariae massae differentiam reflectere oportet. — Sed vero provisio, quam Nuncium continet, neque practicabilis est; — in circulatione namque actu praeexistens Conv. moneta, pro exaequatarum se­cundum Scalam Viennensem illius tem­poris Capitalium Summarum exsolu­tione, suffectura certo non esset, debi­taque, nisi deficiente parato aere, sa­tisfactio ex immobilibus praestaretur fundis, depurari nusquam possent. — Ipsis denique Creditoribus provisio haec facile noxam adferret; penes eas enim, quas provisio haec in sequelis habe­ret, succussiones et convulsiones, con­tingere posset, apud opulentiores quo­que, quibus Capitalia tuto credeban­tur, Debitores, insperatum semet exeri­­turum esse fundi defectum ; sic e. c. si quis bonum in pretio 100.000 ilrum possidens, debitisque ad vires saltem 50 millium intabulatis gravatus, 20 in­super millia mutuo levaverat, haec ei indubie tuto credi potuerant; jam si intabulata haec 50 milium summa, se­cundum scalam ad 4O millia reducta, in Conv. moneta solvenda foret, hoc unum debitum pretium totius boni ex­hauriret, et pro excontentatione 20 millium Creditoris nullus remaneret fundus. — Quaecunque nostra de in­troducto per Suam Majestatem post annum 1811 Provisorio sit opinio, postquam tamen de facto annis 16 substitit, Legislationi advertendum eo semper erit, ne repentinus saltus fiat. — Secundum principia Nuncii omnia debita propemodum in triplum augeri deberent, quod sine maxima omnium succussione et convulsione effectuari nequiret, haec vero, quidquid demum stricta exigat justitia, sedulo vitanda sunt, ne summum Jus in summam de-2 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom