1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 189. ülés
478 SZÁZ NYOLCZVAN-KILENCZEDIK ÜLÉS. ződését nem másíthattyák. Mert azon hodoló tisztelet, es betsben tartás, mellyel a’ Fejedelemnek tartozik , a’ Királyi fenyitó szónak olly nagy erőt ad, hogy ámbár magában a’ szóban büntető erőltetés nincsen, de még is a’ Felsőbbségtől való feddés márnéműnémű fenyíték érzést gerjeszt, mennyivel inkább érdekli ez a’ Nemes embert, midőn Fejedelmének fenyitó szavát hal• lani kénteleníttetik. Ezt a’Jobbágyi hodoló érzés olly nagy bünteste're öregbíti bogy a’ Nemes ember inkább akármennyi törvényes idéztetést, és marasztaltatást szenved, mint sem ennek büntető sullyát viselni kénteleníttessen. Nem is gondolhattya a’ Szólló követ azt, hogy ezen Gravamennek terjesztésével ü Felsége megbántódjon; mert ezen hív nemzeti érzés emeli a’ becsületet, # és bizonyítja azon Jobbágyi hűséget, és hodoló Tiszteletet, mellyel a’ Magyar, Fejedelme eránt viseltetik. — A’ Nyitra Vármegyei követ is abban magában, hogy a’ Fő Rendek ezt elhalgatni jobbnak tartják, sejdítette mar azt a’ megesmérést, hogy jobb lett volna, ha azok, mellyeket elhalgattatni kívánnak , nem történtek volna, és igy valóságos Gravamennek elesmértetik. A’ Gömör Vármegyei követ fő Jussa lévén a’ Nemes embernek, hogy törvényes kihalgatása, és megmarasztaltatása nélkül nem büntettetlietik az I49O, 15-dik és 16-dik §-okba úgy az I492. 11-dik és 12-dik Articulusokban pedig az lévén: quod Regia. Majestas ad simplicem querelam vel sinistram suggestionem neminem Regnicolarum etc. in persona, possessionibus, etc. aliquomodo praeter viam Juris, et Parte non audita impediat. — Neque motu proprio, neque ad quorumcunque delationem , contra quempiam Regnicolarum etc. aliquam occasionem nocendi, sive in persona sive in rebus concipiet tia, tantam verbo Regio tribuit vim, ut ipsa indignationis per ipsum Principem facta declaratio, non possit, per Nobiles imprimis pro sensibili, et afflictiva non considerati poena; quam subditalis reverentiae sensus, ad, eum afflictionis elevat gradum , ut Nobilis iteratis potius in ordinaria Juris via subjici velit evocationibus et exeeutionibus, quam similem a peramato Principe experiri animadversionem. — Neque verendum est, Principem optimum proponendo isthoc laedi posse Gravamine, cum nationalis recte fidelitatis' isthic sensus, infalibilis subditalis erga Principem reverentiae et homagialis venerationis constituat indicium. — Ablegatus vero Comitatus Nitriensis, Exc. Proceres ipsa illa declaratione, qua Gravamen hocce praeteriri volunt, id, quod praestitisset, si ea, quae silentio transmitti volunt, non evenissent, proinde ipsam Gravaminis realitatem recognoscere ajebat. Ablegatus porro Comitatus Gömüriensis, praecipuum illud Nobilium Jus, quod nonnisi legitime citati et convicti puniri queant, et eam §-phi 15 et l6 Anni I49O. Articuli itera 11. et 12., I492 dispositionem, tenore cujus: Regia Majestas ad simplicem querelam, vel sinistram suggestionem neminem Regnicolarum etc. in Personis, possessionibus etc. praeter viam Juris et Partibus non auditis impediet. — Neque motu proprio, neque ad quorumcunque delationem contra quempiam Regnicolarum etc. aliquam occasionem nocendi sive in persona sive in rebus concipiet et exquiret, cum eo, ut Nobilis non
