1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 189. ülés

SESSIO CENTESIMA OCTUAGESIMA NONA. 479 et exquiret, ezeket sértettetni látta ab­ban, midón a’ Nemes ember, aztsem tudván, miért? Bétsbe felhivatta tik, és ott fenyittetik. — Meg van a’ szolid követ győzve a’ mi Fejedelmünk kegyes­­ségérűl , es a’ Törvény megtartásán való igyekezeterúl, de keserves az a’ta­pasztalás, hogy sok alattomos kémek, hamis Feladásokkal a’ becsületes em­bert szeretett Fejedelme előtt kedvet­lenségbe hozzák, es becsületét, melly az élettel egy lépésen jár, kissebbitik. — Keserves, midón a’ Királyi paran­csolatnak engedelmeskedvén, két és több hetekig is Bétsbe mulatni, és meg sem halgattatván a’ Királyi fenyitő szó­nak nehéz súlyát viselni kéntelenitte­­tik. Mind ezekhez képest elég tsinos­­nak találta a’ Gravamennek szerkezte­tekét, és azt felterjesztetni kívánta. Nem külömben A’ Pest Vármegyei követ, a’ Gra­­vament méltónak lenni ítélvén a’ Stá­tusok közönségesen annak felmutatá­sában tovább is megállattak. — Melly végzést hogy az Itélő-Mester a’ Fő Ren­deknél szóval bejelentse, az Elölülő által rendeltetett. Felvétetett ezután a’ másik, úgy­mint a’ 220-dik Szám alatt lévő Izenet­­jek a’ Fő Rendeknek, — melly hason­lóképpen Bory Miklós Itélő-Mester ál­tal olvastatván. — A’ Bihar Várme­gyei követ jóllehet a’ kerületi vélemény mellett megnyugodott volt abban a’ reménységben, hogy a’ Fő Rendek an­nál fogva pertractatioba sem veszik, de mivel a’ dolgot egészen más szempont­ból veszik fel, kéntelen előterjeszteni, hogy a’ Gravamen szerkeztetésében héjánosság van a’ factum kifejezésére nézve. Mert Nagy Várad olly Város, a’ hol a’ Nemtelen Polgárok nem tra­­ctáltatnak Urbariom szerint, hanem szabad adások, vevések vagyon, a’ Jus auditus Viennam evocetur, et ibi re­prehendatur , • conciliari non posse; ac esto imprimis persvasum teneret be­nignissimum Dominum nostrum leges ad amussim observari velle, non sine dolore tamen, experiri licuisse ajebat, per secretos exploratores insinceris de­clarationibus honestissimos quandoque Viros coram Sua Majestate denigrari, ac in honore, qui pari cum vita passu ambulat , laedi. — Dolorosum porro est, Viennam evocatos plurium inter­dum septimanarum moram exigere, ac tum etiam quin exaudiantur gravem reprehensionis Regiae poenam subire debere. Quorum obtutu tam hic, quam Pe­­stiensis Comitatus Ablegatus , Grava­men sat modeste concinnatum haberi existimantes, illud substerni desidera­bant; prout et unanimi omnium Sta­tum voto suo loco relictum est, id quod Praeses per Protonotarium Exc. Pro­ceribus ieferri jussit. Assumptum postmodum est alte­rum Exc. Procerum Nuncium sub Nro CCXX-o; quo per eundem Protonota­rium praelecto. — Ablegatus Comita­tus Bihar non ambigebat quidem Exc. Proceres Circulari opinioni aquieturos esse; ex quo tamen negotium ex di­verso prorsus visus puncto assume­rent, detegere necessitabatur in reda­­ctione Gravaminis factum minus ad­­. aequate exponi. Magno - Vararadini enim Ignobiles Cives secundum Urbá­rium non tractantur, libera viget em­tio, et venditio, ac Beneficia quoque Regalia Communitati cum Dominio Terrcstrali communia sunt. — Nobi­les in .Oppido hocce fundos ementes 120 * •

Next

/
Oldalképek
Tartalom