1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 119. ülés
SESSIO CENTESIMA DECIMANONA. 15g egyezett. — Hogy a’ kérdéses Tárgyban, minekutánna már Királyi Válasz jött közben, Felírást tenni szükséges, azt a’Bars, Pest, Abaúj, Szathmár Vármegyei követek is megesmérték, de olly Felírást, bogy sem az Ország Gyűlés, sem az Országos végzés ne compromittáltasson , és bogy abból sem következetlenség, sem pedig rósz következés ne légyen. — Hogy a’meg hasonlás felírasson, az a’ Törvényhozásnak Méltósága ellen vagyon , és minekutánna 1802-dikben a’felmutatott Ideában az Ország Bendei megegyeztek , lebet e’ most következetlenség nélkül feljelenteni, bogy most benne meg nem egyeznek. A’ 1802-diki megegyezést, az Ország Rendei között mutuum partomnak lehet mondani, mellytol, mint akár mi Contractustol egyik Fél el nem álbat a’ másiknak megegyezése nélkül; következés tehát az, hogy mivel a’Királyi Válasz által tett modosíttásában azon Ideának, az Ország Rendei meg nem egyeztek, tsak azon Ideának kell ismét megállani, és annak helybe hagyását kell űjjonnan kérni O Felségétől.*Nem árt ez sem az Országnak, sem a’ Diaetális Tractatusoknak, és sem az Conslitutionális Jussokat, sem az Ország Rendéinek Méltóságát nem sérti, sült mind az Ország Rendéit, mind az Executiva potestást megmenti minden compromissiótűl, mert ha ezen Felírásra azt feleli O Felsége, hogy reá áll az Ország Gyűlés kérésére, akkor conclusum lesz, a’ mit a’ Státusok kívánnak, ha pedig ó Felsége meg nem egyez benne, és e’ szerint az öszveírást meg nem engedi, akkor elmúlik a’ dolog, mert elí'ectusba ügy sem mehet. Ellenben ha ügy tétetik a’ Felírás, mint a’Fó Rendek akarják, mi lesz a’ következés belőle? ha Ö Felsége oda utasítja, hogy egyezzen meg előbb rajta a’két Tábla, akkor ott leszünk, a’ nem exmittendam censuit. — Cottuum Barsiensis, Pestiensis, Abaujvariensis, et Szathmariensis Nuncii agnoverunt quidem, quod praesenti in merito edita jam Resolutione Regia, Repraesentatio quoque necessario praestanda sit, ipsam tamen Repraesentationem ita adornandam statuebant, ne per illam, seu Comitiale corpus, seu hujus decisa compromittantur, -— neve inconsequentia aliqua, aut aliae adversae sequelae exinde deduci possint, quum reipsa dissensum utriusque Tabulae repraesentare dignitati legislativi corporis adversum sit, et posteaquam SS. et OO. in ideam anni 1802 jam consenserunt, citra in consequentiam nec dici amplius possit, SS. et OO. in ideam hanc neutiquam consentire. Consensus nempe SS. et OO. anno 1802 interventus mutuum constituunt pactum, a quo a paritate quorumcunque Contractuum, una partium, citra alterius consensum recedere nequit, unde consequitur, quod dum SS. et OO. relate ad modificationem Ideae hujus ope Resolutionis Regiae interventam, non consentiunt, Ideae illi porro insistendum, et ejus ratificatio novitus a Sua Majestate expetenda sit. Factum hoc nec Regno, nec Comitialibus Tractatibus derogabit, neque seu Constitutionalibus Juribus, seu Comitialis corporis dignitati quidpiam detrahet, imo vero tam SS. Regni, quam et Principem ab omni perplexitate, liberabit, quum si Sua Majestas SSma petito Statuum deferre dignabitur, tunc conclusum e voto Statuum secuturum sit, pro casu vero, quo Sua Majestas Sacratissima Conscriptionem hac modalitate non admiserit, tunc res omnis suapte cessare effectuque carere debeat. Ex adverso remonstratione in conformitate propositionis Excelsorum Procerum dimissa, si illa finem in illum 40*
