1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
10 SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÜLÉS. vágynak számos több Rendelések, mellyek e’Tárgyban éppen az ellenkezőt erősittik. — Ajánlotta annakokáért, ^Státusoknak bogy mind ezeket megfontolván, ezekhez képestis vezéreljék tanátskozásokat,meft előre lehet látni, hogy ha e’Tárgyban a’ Fő Rendekkel meg nem készülhet az egyesség, az óhajtott Országos öszveirásból semmi sem lészen, midőn tehát a’ dolog, a’ constitutionális princípiumokkal nem ellenkezik, ’s annál fogva minden aggodalom megszüntethetik , a’ kivántt ezélnak el érése végett javasolt két kézzel nyúlni azon módhoz, melly által a’ Fő Rendekkel valő egyesség közelittethesscn. A’ Szathmár Vármegyei követ, minekutánna ezen kérdés sok vittatások és vetélkedések után, mellyek 1715- 1725-ban, és 1729-ben elő fordultak? már I74I végképpen decidáltatott volna, azokba, mellyek az 174l-dik Esztendőt megelőzték nem menvén, tsak azt állította, hogy a’ Constitutionalis szabadságok törvényeit, u, m. 1-ae 9- dik Titulust és 1723. 6-dik articulust Diaetalis kérdésre vonni nem lehet; mert az I74I. 8-ik articulusban ez el vagyon zárva. Ezen sanctiója alatt pedig a’ mondott törvénynek vagyon 1.) hogy minden Nemes Ember akár mi adótúl örökre mentt. 2.) Hogy a’Funduson, semminemű köz Teher akár mi módon {quoquo modo az az nullo modo) nem feküdhet. 3.) Hogy a’ többi örökös Tartományoknak formájára Magyar Ország nem igazgattathalik. Ezek azon három Cnnstitutionális Axiómák, mellyeket soha kérdésbe venni nem lehet, annyival inkább, mivel ezek a’ törvényhozó hatalomnak költsönös kötéseiből veszik eredeteket. Ha tehát ezeket vitatni akarjuk, az 174b 8-dik articulust fogjuk megrontani, és azzal együtt a’ mi Constitutionális szabadságainkat. — Ezt előre botsátván, az Ablegatus Comitatus Szathmár, posteaquam quaestio haec annis 1715. 1723. et I729. multum agitata, anno I74I finaliter decisa fuisset, ad ea, quae annum hunc praecesserant, regredi nolens, porro quoque eam tuebatur sententiam , quod Leges de Constitutionalibus libertatibus sonantes, utpote: ttlus. 9- 1-ae et arlus. 6. 1723. obstante 8. I74I. materiam Diaetalis Tractatus constituere nequeant. — Etenim Sanctio dictae Legis, tria constitutionalia complectitur axiomata l-o quod omnis Nobilis ab omni tributo in perpetuum immunis sit, 2-do quod onus quoquomodo, id est nullo modo, fundo inhaerere, et 3.0 quod Hungária ad normam reliquarum haereditariarum Provinciarum gubernari nequeat; —quae Axiomata, tanquam ex mutuis legislativae potestatis pactis promanantia, sine 8-vi I74I. Constitutionaliumque libertatum derogamine, in quaestionem vocari nequeunt. — His praemissis, ad Praesidis argumenta reposuit: diffiteri quidem non posse, Status et Ordines anno 1811 id, quod stabilis pro intertenendo milite destinatus sit fundus declarasse, non illo tamen sensu, ac si fundus hic certus jam et determi-
