1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

SESSIO CENTESIMA DECIMAQUARTA. n '

Elölülőnek argumentumait igyekezett megfejteni; — hogy már 1811-ben azt nyilatkoztatták az Ország Rendei, hogy a’ katona tartásra állandó fundus vagyon rendelve; az ugyan vagyon, de nem abban az értelemben, hogy bizonyos meghatározott fundus volna reá kimutatva , hanem hogy minden Ország Gyűlésén meghatároztatok az Adó, ezt pedig kinek kellyen fizetni, már a’ törvények megrendeltek. — Hogy az 1740- diki Felírásban, egyedül tsak azon aggódások miatt kívánták az Ország Rendei, ne onus fundo inhaereat, melly aggódásokat bennek az 1728. es 172Q- diki Tractátusok gerjesztettek, az is ügy van. He azon Felírásban egy szó sintsen arról, hogy tsak a’ tulajdonosokra, nem pedig a’ más fun dúsán lakó Nemesekre nézve is vagyon azon aggódások, nintsen ott a’ tulajdonos az G degen Nemes birtokostól megkülömböztetve, nem akartak Eleink ebben rést hagyni, ne hogy a’ kissebb lépésiül nagyobbra lehessen menni; azért tsak azon általlyános kifejezéssel éltek, hogy a’ Nemes Ember mind szeme'llyére, mind Jószágára, ’s vagyonára néze mentt az adótűi; ha pedig mentt, akkor a’ más Telkén lakó Nemes Ember nem fizethetne mástűi adót, mint a (' industól, ’s ígya’Teher a’ funduson feküdne, elég volt tehát a’ nem tulaj, donos Nemes Emberre nézve is tsak azt el határozni, ne onus fundo quoquo modi) inhaereat. Es így ha lett volna is az 172Q-diki Tractátusokban valami eró. a’ hol szinte igen nagy megszorításokkal engedtetett meg a’ Jobbágy Telkeken lakó Nemeseknek öszveirása, t. i. ha magát a’ Paraszt község közé bé testesítette, ha mind az adónak, személlyes és köz Terheknek, mind a’ Földes Úri hatalomnak, és szolgálatoknak , sott minden Jobbágyi kötelességeknek alája vetette; ezt is az 1741. 8-natus foret, verum eo, quod Contributio sub singulis Comitiis sit determinanda; cujus interim per quos dependendae obligatio, perleges dudum defmiebatur. — Negari perinde haud posse Status et Ordines Anno 1741 sollicitudine ex tractatibus annorum 1728. et I729. concepta permotos, id: ne onus fundo inhaereat, lege caveri voluisse; — ast in facta eatenus Ilemonstratione, proprietarii ab extraneis Nobilibus possessoribus nequaquam distinguuntur, neque dicitur Status et Ordines quoad proprietarios solum, non item quoad Nobiles rh alienis fundis degentes sollicitudine teneri. Idque non immerito. Vitabat namque majorum providentia, omnem, quae pronam a minori ad majusviam sternat, verborum ambiguitatem. — Consultius hi generali uti rebantur expressione, quae omnium indiscriminatim Nobilium complectatur immunitatis praerogativam; penes hanc enim, Nobilis in alieno degens, fundo si contribueret, contribuere nonnisi a fundo, velutalicno posset, hacque ratione onus tamen fundo inhaereret, praestabat ideo id solum praecavere, ne onus fundo quoquo modo inhaereat. Atque adeo, etiamsi Tractatibus anni 172Q. quibus tamen illorum duntaxat Nobilium , qui se ignobili Communitati incorporando tam Contributioni, quam et cunctis aliis personalibus, realibusque oneribus, ac Dominalibus servitutibus libere subjecerant, Conscriptio admissa habebatur — aliqua inesset vis, haec etiam post conditum cessaret articulum 8, I74I. idque tanto magis, quod Tractatus hi, velut nec per principem ratihabiti, nec in legem relati, ne quidem pro legislationis haberi possint concluso. — Quod Resolutio Anni 1751 nullum, quo immunitas quaestionatorum Nobilium firmetur, suppeditet argumentum, vel eo convellitur, quod be-