1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK L LES. 8 lek oszve[irat lássanak e? vagy sein? eddig az ideig soha sem volt kérdésben; de természetes is ez, mert azon principium, hogy a’ Teher nem feküdhet a’ funduson, tsak egyedül a’ Birtok tulajdonossaira, nem pedig az idegen birtokosokra alkalmaztatható. Jloszszas vetélkedések után ekkor megmaradtak az Ország Rendei a’ mellett, hogy onus fundo inhaerere nequeat; demég is az öszveirás Ideájukban nyilván kitették, hogy a’ Nemes kezeken lévő Jobbágy Telkek is conscribáltassanak, és ezen Idea szerint kívánták az utolsó Felírásban is véghez vitetni az öszveirást, jóllehet vittatták a’ Fundusnak a’ Tehertől való mentlességet, külömb kérdés volt tehát ez, attól, hogy a’Nemes kezeken való Jobbágy Telek conscribáltasson, és éppen nem találtatott ez amazzal egybe köttetve lenni. — I74I- hen midőn a’ 8-dik articulus született, azt mondták az Ország Rendei Felírásokban : ad tollendum metum et sollicitudinem , quem tractatus anni 172Q. excitarunt. Ali lehetett, tehát az, a’ mitói az Ország Rendei tartottak, és féltek, bizonyára az, a’mit 1729-ben kérdésbe sem vettek, nem szerezhetett nékiek 174l-ben aggodalmat, és azt a’ 8-dik articulusnak básissáúl nem vehették, hanem azon kívánságai a’ Fejedelemnek , mellyek 172Q-ben az öszveirás Ideájához tsatoltattak, szülték az aggodalmokat. — 174l-en túl, 1751- ben és 1761-ben mikor a’ Portáknak idüküzbéli (interimalis) megigazittásárúl volt a’ szó, mindenkor viszsza mentek az Ország Rendei az 1725-diki és 172Q. esztendóbéli Diaetalis tractatusokra; és végzésekre a’ nélkül, hogy abban a’ Nemes kezeken lévő Jobbágy Telkek eránt észrevételt vagy kivételt lettek volna. Későbbi Ország Gyűlésekben, tsak itt ott elhintve látszanak Gravamenek az adózás Tárgyában, de nem minde-das judicaverant, manifesto indicio, quaestionem circa fundi immunitatem irreilexc ad quaestionatarum Sessionum Conscriptionem, qua distinctam nullumque cum ea nexum foventem materiam fuisse pertractatam. Anno tandem 17 J1 dum occasione conditi Articuli 8-vi Status et Ordines legem hanc ad tollendum metum et sollicitudinem , quem tractatus anni 172Q excitarunt necessariam fore repraesentaverant, id in quo anno 172Q neque adhaeserant, sollicitudinis metusque causam constituere, pro basique articuli 8. 174I assumi profecto nequivisse, bene vero illas Principis Propositiones, quae Ideam Conscriptionis anni 172Q. ingrediebantur. Annis demum 1751.et 1764. ubi de interimali ageretur Portarum Rectilicatione, Regni Status etsi ad Diaetales annorum 1723/ et 1729. Tractatus et Conclusa saepius regrederentur, quoad fundos tamen Portales, prae manibus Nobilium existentes, nullam seu reflexionem, seu exceptionem formasse. — In celebratis denique inde ab anno 1790 Comitiis, passim occurrentia intuitu Contribulionalis objecti Gravamina, quibus majori in parte non Nobiles Portales fundos incolentes, verum alii naevi ansam praebuerant, ad systematica in Contributionalibus ordinata Elaborata, eo addito fuisse semper relegata , ut illucusque cuncta in statu quo permaneant. — Jam e praemissis liquet, Contributionem Nobilium in Colonicalibus fundis »legentium , nullo tempore fuisse ita consideratam, ac si per eam titulo 9-110 1-ae 6. 1723 aut 8. 17ql derogari quiret. — Quod vero provocatam in Nuncio benignam ddto ty-ne Novembris 1751. emanatam Resolutionem Regiam attinet: ex ea nullum, quod parti adversae opituletur, deduci potest argumentum, nam 1-mo ubi de Nobilibus
