1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 165. ülés

653 SESSIO CENTESIMA SEXAGESIMA QUINTA. zó votum »elaltathasson. Elesme'rte ugyan azt, hogy szabad a’ követnek votuinát ki nem adni, es a’ végzés eránt való ellenkezesed is kinyilatkoz­tatni, de azt, hogy olly votum adat­­tasson, melly az előbbi végzéssel meg nem fér, el nem esmérte. Mert ez sem a’ bevett Ország Gyűlesi szoká­sokkal, és tapasztalással, sem azon princípiumokkal, mellyek az Ország Gyűlési Tractatusokat vezérlik , meg nem egyez , es az Ország Gyűlésnek rendét egészen felforgatná. 2) Jóllehet az Elölülő eránt egész tisztelettel vi­seltetik, azt me'g is nem tarthatja, hogy a’ Többségnek elhatározásában a’ Státusok be' tekintését egészlen ki le­hessen rekeszteni , mert ezt semmi Törvényben nem találja, e's a’ dolog­nak tökélletes es ve'gső elhatározása az Ország Gyűlésnek coordinatiójára tar­tozik. Ha bár a’ mostani Elölülőnek egyenes igazsága mellett semmit se le­hetne is e’ részben tartani, de jöven­dőben ez káros következéseket szülhet, ne. 3) Abban sem egyezhetett meg, hogy midőn valamelly követ azt kérdi» minő classisban fog helyheztettetni vo­­tuina, arra néki világosíttás ne adat­­tasson. Ne hogy tehát mind ezeknek még a’ Diaeta, és a’ votumok jöven­dőbéli Coordinatiójában is valamelly következése lehessen, azokban való meg nem egyezését a’ Jegyző-Könyv­be iktattatni kérte. Felelt ezekre az Előlülő, 1) abban ugyan megegyez, hogy a’Diaetale con­clusum ellen votisálni nem lehet, és azt nem is engedheti meg, hogy a’mi egyszer Diaetale conclusummá vált, az újjabb kérdések alá vétettessen, de más részről addig, még a’ Diaetának coordinatioja elő nem vetetődik nem tartja akár mellyik követet is arra meg­hatalmazva, hogy a’ másik követet, a’ ki a’ votisatióban részt venni nem akar, Jegyző Könyv 111-dik Darab. sum jam decisa, vota illius in obver­sum edantur. — Id quidem per se non ambigi, quod Ablegatis voto suo, si visum ita fuerit, ad Decisum non con­currere, imo in obversum illius dis­sensum quoque suum manifestare fas sit; — ast tale, quod cum priori De­ciso collidat, depromtum votum et re­cepto adversum est ordini, Comitiali­­que usui, et cum iis, quibus Comitia­les Tractatus superstruuntur, componi nequit principiis. 2-do Esto omni erga Praesidium veneratione ducatur, in eam tamen sententiam se abire non posse, quod SS. et OO. ab omni pror­sus qualiter terminatae pluralitatis in­spectione arceri possint; quum nulla eatenus exstante lege, finalis negotii decisio, ad Coordinationem Comitio­rum pertineat, ac etsi penes rectam moderni Praesidis agendi rationem, verendum hac in parte nihil sit, no. xiae tamen hujus in futurum sequelae praemetui nonnihil possint. — 3-o Ne­que in eo se conquiescere posse aje­­bat, ut erga proponendam per alteru­trum Ablegatorum quaestionem illam: qualemnam votum suum in censum sumendum sit ? requisita clarificatio ei denegari queat. — Ne igitur exinde ad futuram Comitiorum et votorum coordinationem consequentia necti pos­sit, dissensum suum Diario inseri po­stulabat. Reposuit ad haec Praeses 1-mo se in eo quidem assentire, quod contra Diaetale Conclusum depromta vota in censum sumi nequeant, imo admitti per seneque posse, ut id quod semel, in Diaetale Conclusum transivit, no­vius discutiatur; verum quoad Diaeta systematise coordinata fuerit, nemine Ablegatorum si voto suo ad Conclu­sum concurrere nollet, ad depromen­dum votum, per quemcunque Ablega- I64

Next

/
Oldalképek
Tartalom