1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SESSIO CENTESIMA DECEMAQUARTA. tatása vagyon kérdésben, az nem Törvény magyarázatja. Már az 17'2Q-ki Ország Gyűles Actáibúl megmutattatott, hogy a’ Törvényhozó Atyáinknak nem volt értelmekben, szándékokban, az olly Jobbágy l elkeket kihagyni az üszveirásból, mellyek Nemes kézen vágynak, és ez több Törvényekkel is megegyez; ezen esetnek pedig alkalmaztatását vévén, igen természetes t hogy midöna’l-ae 9. Titulus azt mondja, hogy a’Nemes Ember szabad a’maga földjéből, és földével azt tenni, a’ mit akar, e/.t nem lebet a’ Paraszt Telkeken való Nemesekre alkalmaztatni , mert ezek a’ Telkekkel, és annakföldjeivfil, sótt a’ baszna vételének egy részével is nem téliét azt szabadon , a’ mitakar, tehát a’ 1-ae Q. titulust ezen esetre nem lehet alkalmaztatni. — Hogy nints szükség az adó fundusát nagyobbitani, midőn most több Jobbágy Telkek vannak, mint 1715-ben‘voltak , és hogy az ólta sok allodialis földek adó alá adattak; de ellenben mennyi depopulatiók is történtek az ólta, mellycket most az Urak bírnak, és ha bár a’ Telkek száma szaporodott is , de a’föld nem szaporodott. — Hogy nem itt van helye az adó fundust kipótolni, hanem az Urbarialis, és Contribulionale Commissariaticum Tárgyaknál. — í)e már a’ pótolás ideában magában is ázván, hogy el vevődött az adó alól az, a’ minek nem kellett elvétetni, és ezen pótolás is gyakran tsal; ügy a’ munkát, és Cassát nehéz kipótolni, jobb tehát mindent tüstént elvégezni, és a’ mi hová tartozik, el nem szakasztani? mint bizonytalan pótoló fundusra bizni. — Hogy itt inkább a’ nagy l rákon, mint a’ szegény Nemes Embereken kellene kezdeni az adó fundussának pótolását. Igen nagy a’ kettő között a’ külömbség, mert ámbár egy a’Nemesség, de nem egy a’ bir. Conscriptione cxmittantur , in mente legislatorum nuspiam fuisse, actis anni 1729. comprobatum habetur, pluribusque consonum est legibus;- — spectata vero casus praesentis ad legem applicatione, perspicuum evadit, casum hunc ad titulum 9- 1-ae esse inappiicabilem; ductu enim hujus legis, Nobilis libera cum fundo suo disponendi pollet facultate, id quod de Nobilibus colonis statui nequit, utpote qui nec cum Sessione, nec cum postfundualibus illius adpertinentiis, sed nec cum illa, quae fundo Contributionis addicta est, proventus parte, libere disponunt. — Aucto demum ex allodialibustenutis Colonicalium Sessionum numero, nullam ultro augendi Contributionis fundi subversari necessitatem, speciose magis ac vere objicitur; aucto enim per regulationes Sessionum numero, Contribuentibus reipsa nihil accessit, decessit vero per haud infrequentes depopulationes allodiis applicitas. — Neque illud officit : quod non hic, ast in Operato Contributionali Commissariat ico sit locus sarciendo fundo Contributionali; nam praeterquam quod ipsa haec resarcitionis Idea, fundo Contributionali tale quid subtrahi praesupponat, quod subtrahi non deberet, insuper compensatio laboris cumprimis et cassarum, reali non raro caret eirectu; consultius ideo promptum (idferri reale levamen, quam fundamento incertae compensationis, certam dimitti fundi Contributionalis partem. — Quod denique, in subsidium Contribuentium vocandis Nobilibus, a Dynastis potius, quam a pauperiore Nobilium classe sit faciendum exordium, aeque non subsistit; multum namque hos inter interest, Nobilitate etsi pares, qualitate tamen possessorii distinctos. — Etenim, etsi quoad personum Nobiles, neque tamen penes 5 *
