1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
If) SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÚLÉS. quoquomodo minden reservat át kizárnak. nieily mellett az adózásnak bizonyos fundusa lehetne. — De ha nints illyen reservatája a’ Törvénynek , miijén lehet fundálni azt, hogy a’ Nemesek a’ Királyi Városokon adóznak, holott a’ 77-dik articulus ugyan azon 1715. Esztendőben alkottatott, midőn a’Nemesi szabadságok a' Ő. articu lusban megújitfaltak, sött magában azon szavaiban a’d-dik 1741. articulusnak: avito quoque usu firmatis (immunitatibus) már benne van a’ Reservata \ a/. 1751-diki Királyi Rendelesnek értelmét az Elölülő már megfejtette, de illy egy Intimatu inloól nem lehet okoskodni, midőn több hasonló Intimatumok ellenkezők találtatnak. Úgy a’ Győri Nemesek Gravament tettek a’ Káptalan ellen, es ez eránt a’ felírás nem vette argumentumul a’ Nemességnek egy általiján fogva való szabadságát, hanem azt, hogy regi időktől való ususnál fogva, sohasem adóztak, a’ Királyiválasz pedig, mivel a’ dolog már Dicasterialis pertractatioban volt, annál meghagyta. — Hogy a’ szegényebb sorsú Nemes Társainkat ne terheljük, az ugyan igazság, de azt tehernek mondani nem lehet, a’ mi a’ törvényekből, és Országos Tractátusokbólrajtokmint kötelesség, fekszik. — Hogy ez cránt a’ Megyéknek usussa nem egy forma az Országban, éppen azért nem lehet ebből sem egy sem más részre okoskodni, hanem tsak az Eleinknek értelmekből. — A’ menyire pedig a’ jelen Izenet, az Uralkodó Ház successiojának Jussával is támogattya azt, hogy a’ kérdéses Tárgyat Diaetalis Tractatusba venni nem lehet, igen meszsze menőnek találta olly dolgot, melyben tsak talám 25 vagy 50 Vármegy ék ellenkeznek , illy Dipplomaticus nagy dologgal öszve kötni. — Az Árva Vármegyei követ is az Izenetnek foglalat-quomodo in articulo 8-vo 1741. omnem penes quam stabilis esset Contributionis fundus, excludere reservatam: Si lex tali careret reservata, qui posset haec cum Nobilium, in Civitatibus Contributionem pendendi obligatione conciliari? ubi tamen articulus 77-us 1715 eodem condebatur, quo Nobilium immunitas per articulum 6. confirmabatur, anno; — in ipsis memorati 8-vi articuli verbis: avito usu firmatis reservata continetur. — Genuinum Renignae anni 1751 Resolutionis Regiaesensum Praeses quidem explicuit, ast. secus etiam, ex singulari idmodi Intimato, praeexistentibus pluribus contrariis in eodem merito Resolutionibus, nequit duci argumentum. Sic dum Nobiles Jaurinenses contra ejas Capitulum Gravamen proponerent, in facta eatenus remonstratione , non par Nobilium immunitatis praerogativa, pro raotivosumta, verum id, quod opitulante iis vetustissimo usu, Contributionem nunquam dependerint; interventa autem Resolutio Regia, rem penes Dicasterialem, ad quam jam praevie relegata fuerat, pertractationem reliquit. — Ne pauperiores Nobiles, Concives nostros gravemus, justum est, ast nequit pro onere haberi obligatio, vi legum, Regnicolariumque Tractatuum iis incumbens. — Diversus, qui eatenus in Comitatibus viget usus, demonstrat, nulla exinde seu in hanc, seu alteram partem deduci posse rationum momenta, verum,haec e mente antenatorum esse petenda. — Pro eo demum, quod praesens materia objectum Diaetalis Tractatus constituere nequeat, in projecto Nuncii a Successione Augustae Regnantis Domus petitum argumentum, longe majoris reputabat indaginis, quam ut illo in negotio, a 25 ad summum 30 Comitatibus propugnato, seu provide uti liceat,
