1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÜLÉS. tartani. Valljon nem szint ollyan tu­lajdona é a’ szegény Nemes Embernek az ő marba ja, vetése es tsekély gazda­sági jövedelme, mint a’ Földes Urak­nak fundusa, hogy tagadtathatik tebát meg annak a’ szabadság, a’ Fundusnak Teber ne'lkűl való létele mellett. Vágy­nak a’ nélkül is módok az adózás fun­dusnak segedelmére, mellyekaz Urba­­riale, et ContributionáleCommissaria­­tieum Tárgyakban kifejtödzeni fognak. — A’ mi az usust illeti, nem akarja kárhoztatni azon “Megyéket, mclljék­ben a’ kérdéses Nemesek adó alá vetve vágynak, mert úgy gondolja, hogy e­­zek tsak mellékes impulsioktúl vezérel­tettek arra; de még is törvényes usus­­nak tsak azt lehet mondani, melly a’ Törvény értelmén, és fundamentomán kezdődött, a’ mit erről mondani nem lehet, és így ha bár ezen usus erös­­sebb volna is más Megyék usussánál, kik az illy Nemesség szabadságait meg­tartván , a’ Törvény mellett megma­radtak, még sem derogálhatna ennek, annyival inkább nem derogálhat, mi­dőn ezek számossabban vágynak. — Úgy 1729-ben, jóllehet tsak néhány Vár­megyék mondtak ellen a’ kérdéses Ne­mesek Conscriptiojának. még sem ment az a’nagyobb résznél effectusba, azért most is azon usus tsak el törlésre mél­tó. — 1802-ben pedig szintúgy tudva voltak mind a’ Törvények, mind az elő adott mostani körnj űlállások, még is mind a’2 Tábla tsak abban állapo­dott meg, hogy ne conscribáltassanak, ez már Országos végzéssé lett akkor, nem lehet tőle el állani; ha pedig ettül el állanilehet, hogyan állegáltathatnak az 1729-diki Tractátusok. Azért mind ezek szerint tsak abban állapította meg vélekedését, hogy az 1802-diki Idea mellett meg kell maradni. — Melly újra bővebben felhozott okoknál fog­va a’ Marmaros Vármegyei követ is, ki 14 impulsu; redarguere nolle, — usum nihilominus carundem, velut non in sensu et fundamento legis inchoatum pro legali reputare nullatenus posse; — unde hic, etiamsi aliorum , in qui­bus quaestionati Nobiles legali in prae­sens fruuntur immunitate, Comitatu­um usui praevaleret, derogare tamen nequiret, eoque nunc minus, quod plures in hanc, quam adversam par­tem numerentur Comitatus. — Sic an­no 1729. esto nonnulli solum Comi­tatus in quaestione vertentem difficul­­taverint Nobilium Conscriptionem, ta­men majori in Regni parte in effectum non abiverat; — a qua igitur de prae­senti eo a fortiori esset abstrahendum, quod jam anno 1802., licet et provo­catae constitissent leges, et praerecen­­sitae circumstantiae, utraque Tabula in eo , ne memorati conscribantur No­biles, coaluerit, coalitioquehaee in Co­mitiale transiverit conclusum, a quo quia recedi nequit, incassumque anni 1729. provocentur Tractatus , penes Ideam anni 1802. manendum existi­mabat. — Eandem sententiam , pro­lixiori argumentatione propugnans Ablegatus Comitatus Marmarosien­­sis, in disquisitione substratae quae­stionis non credebat ultra annum 1715. tempus quippe introducti regulád mi­litis , et destinatae pro hujus interten­­tioneContributionis esse regrediendum, quum antiquitus omnes, seu Taxae, seu Contributionis, aut subsidii titulo fa­cto oblationes temporaneae duntaxat fuerint, teste articulo6. 1596. quo pro liac tantum vice et 2-o 1601. quo sub conditione: ullo unquam tempore in praejudicium Nobilitaris praerogativae vergat, Oblationes fiebant, a quibus ad alias temporis periodos consequentiae necti nequeunt. — Comitatus Heve­­siensis Ablegatus, esto speciali quoad objectum isthoc Instructione haud pro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom