1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÜLÉS. tartani. Valljon nem szint ollyan tulajdona é a’ szegény Nemes Embernek az ő marba ja, vetése es tsekély gazdasági jövedelme, mint a’ Földes Uraknak fundusa, hogy tagadtathatik tebát meg annak a’ szabadság, a’ Fundusnak Teber ne'lkűl való létele mellett. Vágynak a’ nélkül is módok az adózás fundusnak segedelmére, mellyekaz Urbariale, et ContributionáleCommissariatieum Tárgyakban kifejtödzeni fognak. — A’ mi az usust illeti, nem akarja kárhoztatni azon “Megyéket, mclljékben a’ kérdéses Nemesek adó alá vetve vágynak, mert úgy gondolja, hogy ezek tsak mellékes impulsioktúl vezéreltettek arra; de még is törvényes ususnak tsak azt lehet mondani, melly a’ Törvény értelmén, és fundamentomán kezdődött, a’ mit erről mondani nem lehet, és így ha bár ezen usus erössebb volna is más Megyék usussánál, kik az illy Nemesség szabadságait megtartván , a’ Törvény mellett megmaradtak, még sem derogálhatna ennek, annyival inkább nem derogálhat, midőn ezek számossabban vágynak. — Úgy 1729-ben, jóllehet tsak néhány Vármegyék mondtak ellen a’ kérdéses Nemesek Conscriptiojának. még sem ment az a’nagyobb résznél effectusba, azért most is azon usus tsak el törlésre méltó. — 1802-ben pedig szintúgy tudva voltak mind a’ Törvények, mind az elő adott mostani körnj űlállások, még is mind a’2 Tábla tsak abban állapodott meg, hogy ne conscribáltassanak, ez már Országos végzéssé lett akkor, nem lehet tőle el állani; ha pedig ettül el állanilehet, hogyan állegáltathatnak az 1729-diki Tractátusok. Azért mind ezek szerint tsak abban állapította meg vélekedését, hogy az 1802-diki Idea mellett meg kell maradni. — Melly újra bővebben felhozott okoknál fogva a’ Marmaros Vármegyei követ is, ki 14 impulsu; redarguere nolle, — usum nihilominus carundem, velut non in sensu et fundamento legis inchoatum pro legali reputare nullatenus posse; — unde hic, etiamsi aliorum , in quibus quaestionati Nobiles legali in praesens fruuntur immunitate, Comitatuum usui praevaleret, derogare tamen nequiret, eoque nunc minus, quod plures in hanc, quam adversam partem numerentur Comitatus. — Sic anno 1729. esto nonnulli solum Comitatus in quaestione vertentem difficultaverint Nobilium Conscriptionem, tamen majori in Regni parte in effectum non abiverat; — a qua igitur de praesenti eo a fortiori esset abstrahendum, quod jam anno 1802., licet et provocatae constitissent leges, et praerecensitae circumstantiae, utraque Tabula in eo , ne memorati conscribantur Nobiles, coaluerit, coalitioquehaee in Comitiale transiverit conclusum, a quo quia recedi nequit, incassumque anni 1729. provocentur Tractatus , penes Ideam anni 1802. manendum existimabat. — Eandem sententiam , prolixiori argumentatione propugnans Ablegatus Comitatus Marmarosiensis, in disquisitione substratae quaestionis non credebat ultra annum 1715. tempus quippe introducti regulád militis , et destinatae pro hujus intertentioneContributionis esse regrediendum, quum antiquitus omnes, seu Taxae, seu Contributionis, aut subsidii titulo facto oblationes temporaneae duntaxat fuerint, teste articulo6. 1596. quo pro liac tantum vice et 2-o 1601. quo sub conditione: ullo unquam tempore in praejudicium Nobilitaris praerogativae vergat, Oblationes fiebant, a quibus ad alias temporis periodos consequentiae necti nequeunt. — Comitatus Hevesiensis Ablegatus, esto speciali quoad objectum isthoc Instructione haud pro-
