1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
15 SESSIO CENTESIMA DECIMA QUARTA. lakú Nemesekről is, lia azokat adózás alá vetni szándéka lett volna; de az ugyan azon korbéli 63-dik articulus 1741 is világossan mondja, hogy az Egyházi praedialis, és a’ Korona Jószágaiban lakó Nemesek szabadok az adózástól , ha ugyan azon Diaetán, mellyben a’ 8-dik articulus alkottatott , hozott Törvény az illy kérdéses N emeseknek szabadságát applicative kimondja, miként lehet kételkedni, és fel tenni azt, hogy a’ 8-dik articulusnak és az abban foglalt 1-ae 9 dik Titulus, és 6. 1723. articulusnak sóttaz 1751-dikiKirályiRenílelé.Miek is azon kifejezésekben: tam Dorninos Terrestres, quam et alios Nobilit ari praerogativa gaudentes, valamelly hátra tartások, reservatájok, volt légyen, a’ más Fundusan lakó Nemessekre nézve. — A’ 1-ae 2-dik Titulus azt mondja: nec habet Dominorum aliquis plus, nec Nobilis quispiam minus de Ubertate, és ennek értelmében 2-dik Leopold az 17Q0-diki Ország Gyűlésben kimondotta, hogy minden Nemes egy forma praerogativákkal, és szabadságokkalbír, ámbár nem volnának is tehát elég világossak a’ 1-aeQ. és 1723. 6. 174I. 8-dik articulusoknak rendelései , azokat még is máshová mint oda, hogy a’ Jobbágy Telken éló Nemes Ember is azokban foglalva’s értve vagyon, magyarázni nem lehetne. — Politicus okokból tekéntvén a’ dolgot, azáltal, ha a’ kérdéses Nemesek adó alá vettetnek, tsak a’ privilegiatus Státust gyengittetni találja , ellenben az adózás fundussának kevesebb segedelem adatik, mintha az exemptusok, és Servitorok adó alá jönnek, sótt ha segedelem kell az adózás fundussának, miért éppen a’ legszegényebb sorsú, miért néma’hatalmassabb Nemesekre is mennyen ezen Teher; az Igasság azt hozza magával, hogy a’ szegényebbeket meg ne foszszuk attól, a’mit magunk megakarunk Jegyző Könyv II 1-dik Darab, anni 1751. Resolutionis Regiae expressione; tam Dominos Terrestres quam et alios Nobilitari praerogativa gaudentes respectu Nobilium in alienis fundis habitantium aliquam latere reservatam. -— I itulo 9*° 1-ae dicitur: nec habet Dominorum aliquis plus, nec Nobilis quispiam minus de libertate, atque in hujus sensu Divus Leopoldus II. in Comitiis anni 17QÖf\ cunctos Nobiles, iisdem praerogativis et immunitatibus gaudere declaraverat: ut adeo etiamsi tenores 1-ae 9-ni, — 6. 1723. et 8-vi I74I sat clari non forent, id unum tamen certum sit, eos perinde ad colonicales fundos incolentes, ac alios referri Nobiles. — Si negotium isthoc ex Politico spectetur, visus puncto, ambigi nequit, Contributioni subjiciendis quaestionatis Nobilibus , statum privilegiatum fore debilitandum , Contributionali vero fundo minus emolumenti accessurum , acaccederet, siservitores, aliique exemti ignobiles ad pendendam stringerentur Contributionem; imo, si fundus Contributionalis sublevamine indigeat, curonus isthoc pauperiorem duntaxat maneat Nobilium classem, cur non et valentiorem feriat Nobilitatem? — nequit profecto cum aequitate componi, ut eo, quod conservare ipsi cupimus, pauperiores orbari patiamur; — an non eodem proprietatis Jure, quo Dominus Terrestris fundum, sua quisque Nobilis tenet pecora , sata. modicosque industriae proventus ? quo igitur fundamento, penes non inhaerens fundo onus, legalis ei denegabitur immunitas? praesertim, quum praesto sint alia, Contribuentem alleviandi adminicula, in elaboratis Urbariali et Contributionali occursura.-— Quod usum attinet: se quidem eas, in quibus quaestionati Nobiles Contributioni subjacent, Jurisdictiones, tanquam speciali nefors ad id inductas 4
