1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÍJLES. dik articulus megsemmisítette volna. De azon 172g-diki Tractátusokbúl nem lett törvény, sott törvényhozásbéli conci usura iná sem válhattak, ‘mert a’ fejedelem által nem ratificáltattak. — Hogy az 1751.diki Királyi Kendelésben nem találtathatik a’ kérdéses Nemesek szabadságának erőssége, annak ellene mond az is , hogy ezen Királyi Rendelés , ugyanazon Maria Theresiától jött, a’ ki 10 Esztendővel előbb az 1741-8- dik articulust sanctionálta. Ezen rendelésben is előhozattalnak az 1723 6. és I741.8. articulusok, éspedig a’Nemtelenek eránt ellenkezőleg való következtetésben, hogy ezeknek a’ szcméllyeketérdekli az adó, hozzá tévén t. i. azt is : cui principio tanto magis insistendum est, quia Domini Terrestres ét alii Nobiles militare tenentur, és úgy következteti , hogy mivel a’ Nemtelenek nem insurgálnak, azokat az A- dó alul felszabadítani nem lehet. — Oka pedig ezen Királyi Rendelésnek az volt, mert sok viszsza élések voltak a’ Nemtelenek között; sok Parasztok, sok szinlett Uraság szolgái, tselédjei kivétettek az adó alul, azokat értette, midőn az mondja, hogy az adózás kötelessége a’ Nemtelen személlyét követi; most is hasonló viszsza éléseket lehet tapasztalni, mellyeknek megigazittása több hasznot fog az Adó fundusnak hajtani, mint a’kérdéses Nemeseknek terheltetése. — Világossan kimondatik tehát azon Királyi Rendelésben, a’Nemeseknek, akár legyenek Földes Urak, akár nem, az adózástól való szabadságok, azért parantsolván minden Nemtelent adó alá vetni, mivel ezen szabadság egyedül a’ Nemeseket illeti. Sótt megemlítvén ezen Királyi Rendelés az Armálistákat, hogy ezek is nem adó, hanem tsak Taxa alatt vágynak, valóban nem felejtkezett volna el a' Jobbágy Telkeken nigna haec ordinatio , eodem edita sit Augusto Principe, qui 10annis prius, 8-um I74I. articulum sanctione donaverat. In eadem benigna Resolutione ad articulos quoque 6. 1725. et8. 1741. fit provocatio, et quidem ducto a contrario ad personalem ignobilium contribuendi obligationem argumento.dum verbis: cui principio tanto magis insistendum est, quia Domini Terrestres, et alii Nobiles militare tenentur, ignobiles eo recte , quod non insurgant motivo,a Contributione eximi non posse statuit.— Occasionem Resolutioni huic suppeditaverant observati apud ignobiles abusus, exemtorumque a Contributione Rusticorum , praetextuatorumque Dominalium Servitorum complurimi casus, et nostra aetate non infrequentes, quorum sublatione majus profecto ac quaestionatorum Nobilium Conscriptione, Fundo Contributionali accessurum esset alleviamen. Postquam igitur benigna haec Regia Resolutio , Nobiles, seu sint Domini Terrestres seu non, ab omni Tributo immunes pronunciat, ignobilesque eo recte, quod immunitas haec peculiarem constituat Nobilium praerogativam, Contributioni subjici praecipit, ac facta Armalistarum quoque mentione, hos etiam non Contributioni, verum solummodo Taxae obnoxiari declarat, profecto neque Nobiles in fundis Colonicalibus degentes silentio praeterivisset, si eos Contributioni subjici voluisset. Coaevus 63-us Anni 1741 articulus , Praediales Ecclesiarum , et in Ronis Ecclesiasticis degentes Nobiles a Contributione immunes pronunciat; dum igitur lex sub eadem qua 8. I74L condebatur Diaeta lata , praememoratorum Nobilium immunitatem applicative enunciat, qui posset supponi, in Articuli 8. I74I. et in eo provocati Tituli 9. 1-ae „ 6.1723. imo ipsius quoque
