1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 61. ülés
SESSIO SEXAGESIMA PRIMA. 33 kezest szerezzen, azon szót: nunquam kívánták kihagyaftatni. — Ellenben Sopron, Bars, Liptú, Abaúj, G timor; Borsod, Bihar, Mármaros, es több Vármegyéknek Kövctjei mind a' Bírákra , mind az Beletekre nézve az Izenetnek tartalmai mellett megmaradtak, mert ha tsak a’ végre hajtó hatalom, nem pedig azok ellen is, a’ kikennek eszközei voltak, int ezt e tik , nem leszsz egé>z a' panasz; megvolt az elő rendelés a' 12-dik Articulushan 179f- hogy Magyar Ország Pátensek, es parantsolatok által ne kormányoztasson, midőn ezeket a’ Bírák meg is elfogadták, es a’szerint ítéltek , méltán érdemlik a’ feddést. Hogy Törvény nem vo’t a’ privátusok között teendő elrendelésekről, és hogy a’ provisoria Intézet jobb mint a’ Bíráknak önnkénye (arbitrium) az nem menti a’ Bírákat, mert a provisoria rendelés tsak úgy elfogadható, havalamelly Törvényen fundáltathatik, de ha Törvény ellen vagyon, meg nem álhat; inkább tehát, hogy sera a’ Bírák illy Rendelés szerint ítéltek, ne ítéltek volna semmit; avval a’ privátusoknak kárt nem tettek, sem zavarodást köztök nem okoztak volna , mert tsak felfüggesztve lelt volna kinek kinek a’ keresete, míg Törvényes rendelések tétetvén, Törvényes igazság mellett megnyerték volna épségben a* tulajdonokat, melly, a Pátenst követvén, a. Bírák, megfsonkúlva adatott viszsza nékiek^ de egyéberánt is, midőn az mondatik, hogy az ítéletek Törvénytelenek, ezzel tsak a' Bíró vádoltatik, hogy nem felelt meg kötelességének , és minekutánna a Királyi Commissáriusok ellen már hasonló panasz vítattatott, a’ Bírák eránt sem lehet elhalgatni, elég megkéméllés ezekre nézve azs hogy elégtétel nem kívántatik, de tsak a resensus kijelentésének satisfactio gyanánt kell szolgálni. — A’ mi pedigjaz ítéleteket illeti, midőn Jegyző Könyv II. Darab. dum , reflexe nihilominus ad sententias , quum illegalitás quaevis duntaxat usque interventum legalis provisionis duraret, thesisque haec ferendae idmodi Cynosurae haud officeret, ideo quamvis crebro fatae hae sententiae pro Legalibus recognosci non possint, attamen ne idaea nunquam cessantis illegalitatis, ferendae posteriori provisioni inconsequentiam quandam inducere videatur, vocem: niuiquam, exmitti optabant.— ContraComitatuum Soproniensis , Barsiensis , Liptoviensis, Abaujvariensis, Gömöriensis , Bihariensis , Marmarosiensis et aliorum Ablegati, tam intuitu Judicum, quam et Sententiarum, expressos Nuncii tenores, in suo esse relinquendos propugnabant; secus incompletam fore Gravaminis idaeam statuentes, soli duntaxat potestati executivae , non autem illius etiam instrumentis , quippe Judicibus, qui Edicta contra disertos Articuli 12. i7Qi tenores acceptantes, Gravamini, cum quo luctandum est, auxiliares manus praebuerunt, et hoc ipso idmodi resensu merito afficiendi veniunt, applicabilem. — Arguebant hi ultro, ideo quod lex positiva in materia hac non exstiterit, quodve eatenus arbitrium Judicum removere oportuerit, veniam Judicibus dari non posse. — Nam provisoria dispositio tum solum foret ac. reptabilis, si legem pro fundamento haberet, sed huic e diametro opposita effectum nequit sortiri. — .Satius proinde atque etiam e re privatorum consultius fuisset , ab omni hac in parte ferendo Judicio simpbciter supersedere , evenisset namque ita jacturam facultatum et quasvis perplexitates praeverti; — suam cuivis proprietatem integre servatam, subin inviolate tribui, quae nunc tam gravi Patentalium falcidia affecta exstitit. —■ Sed et secus edicta Sententiarum illegalitate suapte inclarescit, Judices cb-9
