1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 61. ülés
34 H A T \ A N E G Y E DI K Ü L É S. azoknak. Törvénytelenségek kétségen kivi'il vagyon , következőleg mondatik az, hogy Törvényeseknek soha el esmérni nem lehet, mert a Törvénytelenséget orvosolni ugyan lehett de Törvényessé' tenni soha sem. — Már 1311-ben megeggyeztek a’ Fő Rendek abba, hogy az illy Törvény nélkül hozandó ítéleteknek, soha sem lehet Törvényes erejek, tehát most sem ellenkezhetnek abban. A’ privát usok közölt eddig tett Intézeteknek felforgatására nézve, hogy több Perek támadnának, az senkinek sem lehet sérelmes, mert a’Hitelező örömest fog perlekedni ^ ha kármenttségét eszközölheti; az Adósnak természetes kötelessége megadni azt, az ó tellyes betsiben, a’ mit mástól költsön vett; a’ Bíró pedig magának tulajdoníthattya az alkalmatlanságát azon tselekedetének, hogy Törvénytelenül ítélt; a’ jövendő kielégítésekre nézve pedig sokkal kevesebb zavartságot tehet az, ha az Adós száz Forintot mellyel voltaképpen költsön vett, nem fogja vissza fizethetni 40 Forinttal. Légyen meg mindenbe az igasság, habáraz eddig fennálló Parantsolatok intézetéhez képest viszsza tetizőaek íog is láttzatni. 1811-ben is az volt a’ külömbözés, hogy az Ország’ Rendei a’ papiros pénzre teendő erányosításban megeggyezni nem akartak, nem lehet tehát azt mondani, hogy elfogadták légyen, és most is tsak azt, a mi a* Törvénnyel, úgymint 12. l 790. Articulussal megeggyez, követni szükséges. Az 1715. és 1790. Esztendőkről előhozott példák ide nem alkalmaztathatok , mert ott tsak a’ formájáról az ítéleteknek volt kérdés, és még is több rendbeli Perek cassáltattak, de itt a’ velejekben fekszik a’ Törvénytelenség, a régibb századokban pedig, midőn sarkalatos volt a’ felfordűlttság, ha se Törvény, se igasság nem volt, azt a’ mostani időkkel hasonlítani nem lehet. Azért minden viszsza tartás nélkül ki-ligationi defuisse, et postquam identicuin contra Commissarios Regios Gravamen est positum, nec Judices ea propter immunes praeleriri possunt. Sufficit illa erga eos lenitas, quod meritae satisfactionis loco, resensus duntaxat manifestetur. — Qiiod vero ipsas concernit Sententias, ut primum hae illegales sunt, suapte consequitur, eas pro legalibus recognosci non posse, potest quidem illegalitati medela adferri, sed nunquam pro legali täte canonisari. — Jam etiam AnnolSit. enunciaverunt Excelsi Proceres, absque roganda lege, Sententias legali effectu carituras. — Nec praebet argumentum contrariae opinioni, sese exhinc evolutura Litium multiplicatio, nam Creditor sui indemnisationem ultro et libenter prosecjuefur — debitoris vero alioquin naturalis est obligatio, acceptum plena in mensura retribuendi, Judex denique illegális suae procedúráé ferat ipse sequelas, pro futuro denique multo minori cessurum est perplexitati, si debitor, in exemplo loO ilorenos justa liga perceptos, eodem perfecte pleno valore, non autem hujus duntaxat duarum quintarum quotlalitate rependerit , exigit hoc rigor suum cuivis dislribuiivae justitiae, etiamsi praescripto Provisorio non cohaereat. — Anno quoque 1811. Tractatus definitivos illa sejunxit differentia, quod SS. et OO. reductioni reális valoris ad Chartaceam itidem pecuniam accomodandae, consensum praebere noluerint, hujus itaque in nexu, et nunc tenoris Articularis 12. 179f dispositionis insistere oportet — Exempla etiam Annorum 1715. et 179t identitate ad casus modernos pertrahi nequeunt, ibi enim praejudicium solum in forma, ob quam etiam multi Processus amnistiati habentur; ist hoc vero praejudicium in merito ipso ad — vel ab — judicationis, denique nec alia anteactornm Saeculorum