1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 65. ülés
89 SESSIO sexagesima quinta. Maga Poson Vármegye is példát nyújt erre, mert jóllehet a’ Törvényhatóságnál, minden köz dolgok, u. m. a* Jegyzö-Könyv, Fel-irások, Levelezések t és nagyobb része a’ Pereknek is Magyar Nyelven mégyen, de a’ föld népe között erőhöz nem jöhet, és semmi előmenetelt nem tett, úgy annyira, hogy egy Megyebeli Köz-Birtokosságban Végzést kellett tenni a’ Tóth Nyelvnek erőlködése ellen. Ez természetes következése MagyarOrszág fekvésének, mert körül vagyunk véve külömbféle egészen más természetű nyelvekkel, ezek minden felől szorittyák Hazánkat, ezen szoríttás ellen tehát szükséges törekednünk, hogy utóbb el ne nyomhassák Hazai Nyelvünket; és jóllehet a’Nagy Váradi Káptalan Követje Nyelvünknek el nyomattatása eránt, Fehér , és Bihar Vármegyékben az ellenkezőt akarta megmutatni, mindazonáltal a’ Statusok Többsége meg maradott a’ maga meg győződése mellett, és a’ Pelelet változás nélkül meg hagyattatott. Az 53-dik Czikkelyben, a’Fő Rendeknek egyedül azon szavakra: districtim obligari szorított észrevételeket, a’ történetnek elő adásával világosította az Előlülő, mert egynéhány esztendőkkel ez előtt Sz. György Várossában foglalatoskodván a’ Királyi Commissarius , arra kötelezte a’ Tanátsbélieket (Senatorokat), hogy a’ Jegyző- Könyvet Írják alá, azt vetették ellen, hogy nem tudnak mindnyájan Deákul, a’ ki mit tehát nem ért, azt alá nem irhattya; erre a’ Commissarius tette a’ Helytartó Tanátsnál a’ lépést, hogy Szent Györgyben a’ Köz-dolgokat, és Jegyző-Könyvet Német Nyelven kell v< - zetni, ügy jött azután a’ Helytartó Tínátstól a’ Rendelés, de hogy : districtim parantsolta légjen, hogy más nyelven nem szabad, mint németül, az nem áll. — Mellvre a’Bars, Pest, Borsod, % • Bihai V; írmegyék Követjei azt válaszoljuk Könyv■ II. Darab. tiones, Correspondentiae, et majori ex parte etiam Judiciaria, lingva patria ducantur, inter plebem tamen lingva eadem praevalere nequit, adeo quidem, ut in quopiam Compossessoratu nisui lingvae Slavicae limes plane poni debuerit; quod consectarium est ejus, quod Regnum maxima ex parte Nationibus peregrina lingva utentibus circumfusum sit. Et ita, quamvis Magno Varadinensis Capituli Nuncius , intuitu Comitatuum Albensis, et Bihariensis, contrarium evincere adnisus fuerit, SS. nihilominus et (30. suae inhaesere opinioni, et Responsum in nihilo mutatum est. Ad $phum 53-um Reflexionem. Excelsorum Procerum in verbis: districtim obligari Praeses eo clarilicabat, quod ante aliquot Annos in Civitate S. Georgio, Regius Commissarius, dum quodpiam Protocollum per Senatores subscribi juberet, his lingvae ignorantia semet excusantibus, erga Demonstrationem Commissarii, in praedicta Civitate Senatoribus admissum fuerit, ut lingva Germanica Publica negotia ducant, id attamen, ac si districtim demandatum fuisset, ut nonalia, quam Germanica lingva utantur, neutiquam subsistat. Repositum ad haec fuit per Comitatuum Bars , Pest, Borsod et Bihar Ablegatos: esto Consilium R. L. Civitati S. Georgio, districtim lingvam Germanicam non injunxisset, quum tamen hoc in passu interventum Intimatum, Legi conforme non fuerit, hoc 23
