1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 65. ülés

HATVAN ÖTÖDIK ÜLÉS. ták., hogy ha bár districtim nem pa­rancsolta is a’ Helytartó Tanáts a’ Né­meth Nyelvet, de az ó parantsolatjai a’ nélkül is kötelezők, és nem lehet el halgatni, hogy Törvény ellen pa­­rantsolatot adott, sött még arra sints hatalma a' Helytartó Tanátsnak, hogy Törvény ellen valamit meg engedjen. — De még azt sem lehet el nézni, hogy a Királyi Városokban a Tanátsbéliek se Deákul se Magyarul nem tudnak, hogy érthetik tehát a Törvényt, ho­lott azt nékik kell az igassággal ki szol­gáltatni. Illy esetbe a’ Helytartó Ta­nátsnak azt kellett volna rendelni, hogy a’ Commissarius reformálja a’ Sena­­tust, hogy leg alább Deákul tudjanak a’ Tagjai, nem pedig hogy Németh Nyelven folytassa a’ dolgait. — Mel­­lyeket az Elölülő igen meszszc ki ter­jedő kívánságoknak mondott, mert tud­ni való az, hogy vannak olly popula­tio k, mellyek nem tudnak Magyarul. Míg tehát ezek is meg nem tanultak, hogyan lehetne őket, dolgaiknak azon nyelven való folytatására erőltetni? — A’ mi azt illeti, hogy némelly Senato­­rok nem tudnak Deákul; a’ városiak­nak nem lehet el zárni a’ Jussokat, hogy magoknak szabadon választhas­sanak Magistratust, már ha ollyast a1 magok kebelében nem találnak, a’ ki Deákul is tud, ki kötelezheti arra, hogy idegent válaszszanak. E’ részben elég itten az, hogy a’ Helytartó Ta­náts districtim nem kötelezte a* Vá­rost a’ Németh Nyelvre, azon szavats­­kát tehát tovább is kívánta ki hagyat­ni. De a’Statusokéi nem állottak tóle. Az 54-dik Czikkelyben a’ Szepes \ ármegyei Követ is a Fő Kendeknek észrevételeket erősítette, hogy minek­­utánna a’ Státusok is megesmérik a’ Deák nyelvnek szükséges voltát, nem lehet azt egészen elmulasztani azzal, hogy a Hivatalokra való menetelben, tsak a* Magyar nyelvre tekinlettessen, mert addig, míg a’ Törvény Könyv is 90 ipsum silentio praeteriri haud posse, prout nec id, quod in Civitatibus Se­natores nec llungaricam, nec Latinam calleant lingvam; — oportuisset po­­lius medio Commissarii Senatum re­formari, et adminus lingvae Latinae perita individua constitui. Praeses, manifestata haec desideria , et ni­mia , et inapposita videri adverte­bat : complura enim dari loca , ubi nulla prorsus lingvae Nationalis notitia adesset, quo igitur pacto haec nunc jam ad negotia sua, ignota sibi lingva pertractanda compellantur? sed et Civitatibus Jure Magistratum e gre­mio sui eligendi privilegialiter compe­tente, in casum, quo nulla lingvae Latinae gnara individua censet, qui poterunt stringi, ad exteros in Magi­stratum cooptandos? conquiesci ita­que posse, quod Consilium R. L. Ci­vitates ad lingvae Germanicae usum districtim haud obligaverit, ideoque voculae hujus exmissionem porro ur­gebat, Status interim eidem ultro quo­que inhaeserunt. Ad §-phum 54-um Ablegatus Co­mitatus Scepusiensis, reflexiones Pro­cerum secundabat, quum lingva lati­na adeo negligi nequeat, ut in Colla­tionibus Ofliciorum , solummodo ad cognitionem lingvae Hungaricae respi­­ciatur. Donec enim Corpus Juris lingva Latina concinnatum fuerit, Of­ficium gerens hujus notitiam habere

Next

/
Oldalképek
Tartalom