1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 111. ülés
SESSIO CENTESIMA UNDECIMA. tekinteni, inert az különös Ország, mellének legközelebbi feje a’ Banus, kinek hathatóságát ehnellözni nem lehet — De az Elölülő is , es a’ Státusok nem látván az erdeklett Királyi liendeles által szorittatni a’ Nádor-íspányi Méltóságnak Törvényes hatalmát, mert tsak a’ tudósíttásoknak útja van ez által meghatározva, egyéhheránt a' Nádor.lspányi hatalom, melly minden egyébb hathatóságokon Telly íj 1 vagyon épségben megtartatik. — Azért az észrevétel elmellöztetett. Azon Czikkelyhen: 3) Intuitu L. R. Civitatum Pest, Sopron, Köszegh, Kassa, Eperjes, Lötse, Szeben, Zágráb, és Brezno-Bánya Városi követek köveikezenddképpen nyilatkoztalták ki magokat: Távul légyen, hogy akár mellj ik Státusnak Köz-Tanátsát és segedelmét megvessék, de hogy Diplomatice és Törvény által, a’ másik Státusnak alája vettetlessenek, abba megnem egyezhetnek; — merta’Szabad Királyi \ árosok különös, és minden másiktól független negyedik Státussát teszik az Országnak , különös butio llegni Croatiae semper in líegni Hungáriáé Comitiis, separation tamen a Contributione hujus llegni, pertractanda esset; — in sensu autem hujus Sua Majestas SSina congrua in rem disponere jam dignata fuerit, ille dispositionibus his insistat. — Pestiensis etiam Comitatus Nuncius observavit, legalem quidem llegni Palatini authoritatem per id salvam esse, — quod conscriptores llegni Croatiae, — Palatinales hanc in rem Ordines medio Ilani Croatiae recepturi sint, necessarium tamen sibi videatur, ut Regni Palatinus quemadmodum in Hungária, ita et in Croatia cum Comitatibus immediate correspondeat; sed rursus Regni Croatiae Nuncius reposuit Regnum Croatiae non posse cum Regni Hungáriáé Jurisdictionibus ad unam, et eandem cathegoriam poni, cum separatum llegnum constituat, in quo primum ac immediatum Magistratum Ranus tenet, — cujus proinde authoritas praeteriri nequit, et quia tum Praesidis, tum et Statuum opinione praeallata Resolutio Regia legalem Palatini authoritatem haud restringeret, sed duntaxat viam correspondentiarum deligeret, — Palatinali itaque authoritate, reipsa salva permanente, a proposita reflexione praescissum est. In Paragrapho 3-tio: Intuitu Liberarum Regiarum Civitatum-. Pestiensis. Soproniensis, Ginsiensis, Cassoviensis, Eperiessiensis, Cibiniensis, Zagrabiensis et Brezno Banyensis Civitatum Ablegati sensa sua eo enunciarunt, quod nihil minus ac cujuscunque Status salutare consilium et mutuam co<operationem effugere velint, ad diplomádra tamen et positiva lege decernendam sui subordinationem consentire nullatenus possint, quum Civitates quartum Regni Statum constituant ab alio prorsus independentem, séorsivam 155* OlQ
