1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 111. ülés

SZÁZ tizevegVedik l LÉS.

Törvényhatósággal, különös Portákkal bírnak. A’ Hármas Törvény 3-dik Részének 10-dik és több más Törvények és szokások szerint bizonyos, hogy tellyes hatalommal bírnak az ó Törvényhatóságokban, minden városi Fundusokrn nézve, még a’ mellyek Ncmesek által birattatnak is, a’ Nemesi Rendnek ebben sem köí-tulajdonti, sem fó vigyázat béli jussa nintsen. Számos Törvények vágynak, mellyek a’ Vámosokat az o jussaikban és szabadságaikban megtartani parantsolják, sóit 1307-ben is, midón az erőszakos foglalások ellen a’ visza helyheztetcs ren* deltelett, megesmérték az Ország Rendéi a’ Városi Törvényhatóságoknak, szükséges megkülömböztetését, azért a’ ezélban lévő Országos öszveirásban is , ezen negyedik Státusnak jussait sérteni annyival inkább nem lehet, mivel ez által Hazánk Constitutiója, a’jelen Ország Gyűlésnek felvett Princípiuma szerint nem tsak nem erósíttetne, de inkább gycngíttelne. Káros volna ez a’ Városoknak nem tsak tulajdon és független hathatóságokra, hanem a’hitelességekre is, mert valamint a’ Vármegyéknél idegen Megyebeliek, úgy a’ Városoknál idegen Városbeliek fognak az öszveirásban együtt foglalatoskodni, ha tehát ezen rontrollerián felyűl még a’ Vármegyéknek is szűk* seges befolyni, ügy a’ Városi Tisztviselőknek semmi hitel nem adatik, melly által a’ Városi Magistrátusoknak szűk*- séges tekintete és aucloritássa még a’ tulajdon Polgárjai elolt is hanyatlani fog* — De szükségtelen is ezen befolyása a’ Vármegyéknek, mert a’ Városi öszveirók is szint azon Instructio szerint, és szint azon hitformája cs eskiivés alatt fognak munkálodni, minta’ N ánmegyebéliek, és a’ Városokban minden nemű fundusok ólek számra felmérettetve, és mind egyiknek kiterje-Jurisdictioncm suam, ac seorsivas quoque portas suas habentem. — Ex titulo etiam lO-o 3-tiae, ut porro argumentati sunt, et ex aliis compluribus legibus veteri usu firmatis constat Civitates intra limites Jurisdictionum suarum, relate ad cunctos gremiales fundos, et illos etiam, qui per nobiles possidentur, plena Judiciaria authoritate ita pollere, ut statui nobilium nec commune Jus quodpiam, sed nec superinspectio competat. — Innumerae pariter sunt leges, quae Civitates in suis Juribus ac Libertatibus conservandas disponunt, et anno quoque 1307, dum de violenter ejectorum repositione Diactaliler ageretur, SS, et OO. Jurisdictionem Civitatum velut diversae considerationis salvam esse voluerunt, — his proinde 4-ti Regni Status Juribus nec in objecto Regni coi aris Conscriptionis derogari posse, eo certius est, quod taliter Constitutio Regni Contra principia praesentium Comitiorum non modo non obvallanda sed potius attenuanda sit. — Hoc ipsum adversatur etiam tum Judiciariae Civitatum authoritali *— tum et Magistratuum fidedignitati, cum enim, prout in Comitatibus aliorum pariter Comitatuum; ita et mi Civitatibus aliarum Civitatum Individua gremialibus adjungenda sint, si praeter Controleriam hanc, Comitatuum quoque Jurisdictiones influere debuerint, hoc facto Givitatensibus ipsa plane fides in tantum negabitur, ut omnis illorum officii authoritas et respectus etiam coram propriis civibus suis vilescere debeat. — Sed secus etiam Comitatuum hic influxus in Civitatibus vel ideo etiam minus necessarius est, quod Civitatenses conscriptores pariter ac Comitatenses instructione ac Jura, mento obstringendi sint; in Civitatibus porro omnes fundi juxta orgias dimensi et cujusvis capacitas in fun-