1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 106. ülés

SZÁZ HATODIK ÜLÉS. Az Elölülő azon itt újra kijelentett szándekjók eránt a’ Státusoknak, rnelly szerint meg ezen Ország Gyűlésén minden Országos kiküldöttségbéli mun­kákat felvenni, és elvégezni akarnak, adta elő észrevételeit, t. i. igaz ugyan, hogy azon kiküldőttség, melly e’ jelen Ország Gyűlésen azon munkáknak mi­voltát, ’s állapotját megvi’sgálta, azt jelentette, hogy lehet azokat pertracta­­tióba venni, de azzal tsak az monda­tott, hogy külső állapotokra nézve egészek, és készek azon munkák, nem pedig, hogy belső minéműségekre néz­ve is, olly állapotban vannak, hogy azonnal Ország Gyűlési tanátskozás alá vétettethetnek. — Aztmondták továb­bá az Ország llendei Felírásokban, hogy ezen Ország Gyűlésen mindene­ket: ne uno quidem excepto, el akar­nak végezni, de ezt még olly időben mondták, mikor ahoz méltó remény­ségvolt, és mikor még az Ország Gyű­lésnek hoszszabb kiterjedése figyelmet nem gerjesztett. — De nem is es mér­ték még akkor az Ország Rendei kö­zönségessen ezen munkákat az egész kiterjedésekben, mert nem voltak ki­nyomtatva ; bizonyára ha úgy esmér­­tettek volna, mint most, bátran azt le­het állíttani, hogy más módon fejez­ték volna magokat ki erántok az Or­szág Rendei; — azon ellenkező okok, mellyek a’Fő Rendeknek észrevételeik­be előadatnak, hogy t. i. idő múltával sem lesznek ezen munkáknak nagy fog­lalatjaik kissebbek, és hogy kihalván azon kiküldöttségnek Tárgyai, kik ezek­ben munkálódtak, azt is az idő múlás helyre nem hozhatja, ellenben idő jár­­'ával mind inkább nehezíttelni fog azon munkáknak alkalmaztatása, — mind igazak ugyan; de a’ Fő Rendeknek ar­gumentuma nem oda megy, hogy eze­visionem singillativorum Paragrapho­­rum processum est: In ordine ad SS. ac OO. reiterative factam enunciationem illám, quod his adhuc Comitiis cuncta Deputationalia Operata pertractare, et superare velint. — Praeses observavit, verum quidem esse, Deputationem Regnicolarem his Comitiis pro disquirendo eorumdem operatorum situ exmissam retulisse, eadem illa operata eo in situ constitui, ut pertractari possint, — sed haec ad formam potius operatorum, quam ipsum eorumdem meritum in omni sui extensione referenda esse, neque ex hinc inferri posse eadem operata ita esse comparata, ut instantanee Comi­tialiter pertractari valeant, — sic ultro etiam reflectebat Status etiam et Ordi­nes dixisse, se operata haec omnia, et singula, ne uno quidem excepto, su­peraturos ; — sed advertendum esse haec tempore eo dicta fuisse, quo id ipsum fundate sperari potuit, quo SS. et ÖO. nec retroacti in Diaetali­­bus tractatibus longioris temporis con­sideratione moneri, neque vero adae­quatam eorumdem operatorum relate ad omnimodam eorum extensionem notitiam habere poterant, quum eo­­tum nec typis adhuc mandata fue­rint. — Ex hinc tuto jam statui posse inferebat, SS. et OO. eorum intuitu a­­lium longe sensum suum fuisse enun­­ciaturos, si de quibusvis relate ad ea subversantibus adjunctis, ita ac de praesenti informati fuissent. — Quan­tum ad rationum momenta relate ad Procerum reflexiones proposita, quip­pe : quod nec lapsu temporis opera­torum horum moles diminuenda sit, nec decessus individuorum in iisdem Peputationibus operantium rei pertra­ctationi obesse possit, imo cum tem­poris elongatione numerum etiam dif­ficultatum augeri oporteat, vera esse

Next

/
Oldalképek
Tartalom