1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 106. ülés
SESSIO CENTESIMA SEXTA. 589 ken az idő segítsen, hanem hogy 55 Esztendőktől fogva, midőn t. i. azon munkák készülték, és olly Esztendőknek múltával, mellyek sok dolgokban nagy változásokat okoztak, majd szinte olly nehéz lészen azon munkáknak alkalmaztatások, mint a’ készíttések vala, úgy hogy magok azon kiküldöttség Tagjai, kik még nem régen életben voltak, azt vallották , hogy azon munkák már most, úgy a’ mint vágynak, nem maradhatnak. — Ha már ill y heiyheztetésekben azon munkáknak, egyenessen ésmindjárt Országossan akarjuk azokat felvenni és pertractálni, felette sok alkalmatlanságokra ’s idő vesztésre fog ez okot adni, ellenben , ha azoknak megvi’sgálására más feltalálandó móddal elő készületek tétetnek, és így időt engedvén a’ megfontolásra, azután adatnak az Ország Gyűlés eleibe, úgy kevés idő alatt többre lehet menni bennek, mint a’ hoszszas Országos Tanátskozásokkal. — Azért a’ Státusoknak megfontolására terjesztette, nem jobb volna e’más útról gondolkodni, mellyen azon kiküldöttségek munkáinak felvétele a’ czélnak jobban megfeleljen? mintha most egyenessen Ország Gyűlési pertractatióba felvétetnének? — De minthogy a’Státusok addig, míg a’kiküldöttségek Országos munkáinak felvételében és pertractatiójában az akadályokat practice tapasztalni nem fogják, az előbbi Országos végzéstől és szándékoktól annyival inkább el állani nem akartak, mivel nagyobb része a’ Gravnmeneknek ezen Országos munkáknak felvételére utasíttatván, a’ helvett, hogy ezek által az Ország sérelmei orvosoltatnának, most ismét elhallasztatván. új Gravamenné válnának, és mivel Committenseiknek is ez egyenes és elhatározott kívánságok, hogy addig, míg minden Tárgyak, mellyeknek a’ Jegyző Könyv II-dik Darab. recognovit quidem, reflectebat tamen Proceres motiva sua non in eo fundare, quod medela in tempore quaerenda sit, sed in eo, quod inde a compillatione horum operatorum 35 anni praeterlapsi sint, et tanti temporis decursu omnium rerum facies in tantum mutata sit, ut vel ipsa eorum actorum ad praesentia tempora applicatio tantum certe laborem requirat, quantum primitivo operi olim necessarium fuit; hoc ipsum eo certius esse statuit, quum plura etiam Deputationum individua dum in vivis agerent, sed et pauca illa, quae ex iisdem adhuc supersunt, ultro recognoverint, operata haec ita prout sunt, nunc usui esse non posse, ut. adeo si instantanee, ac immediate eadem operata in Comitiis pertractari debent, innumerae difficultates , ac grave tem. poris dispendium inevitabile sit; — ex adverso si praevia quocunque modo ordinanda eorumdem discussione, ac justi temporis combinatione, subin primum Comitiis fuerint proposita, praevidere sit, brevi tunc tempore plus omnino fore agendum, quam nunc longissimis etiam Diaetalibus consultationibus agi valeat. — Horum itaque omnium motivorum recensione praemissa, Praeses id: an non expedientias foret de alio, ac tali pertractationis modo sollicitari, qui scopo magis respondeat? Statuum ac Ordinum discussioni submisit. — Sed quia SS. et OO. eo usque, ac de subversantibus difficultatibus practice non capacitentur, a praehabito jam Diaetali concluso recedere sibi hoc minus integrum esse declararunt, — quod major pars gravaminum suorum ad pertractationem horum operatorum relegata sit, hac vero dilata, — ac taliter gravaminis etiam merito indecise relicto, hoc ipsum novum itidem gravamen constitueret; quod praeterea, ex positiva 148
