1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 99. ülés

SESSIO NONAGESIMA NONA. 503 Mind ezekhez a’ Soprony Várme­gyei követ még azt adta, hogy vala­mint ezen szavaknak az Adó ajánlás­hoz való tétele a’ 13. es 19- 1790/1 Ar­­ticulusoknak egy kaptsolatban való vé­teléből megigazul, úgy meg is ezen kaptsolat a’ világos kifejezés nélkül ele­gendő erőt nem ád, mert mind e’mel­lett 1802-diktől fogva 1825-dikig nem volt Diaeta, és az Adó nem tsak a’ 3 Esztendők után is folyvást beszedetett, de 1822-dikben még az Ország Gyűlés ajánlásán fellyül ezüst pénzre is emel­tetett. — Úgy O Felségének újjabb Királyi Válaszszát, és a’ Diaetának tar­tása eránt azon szónak: inomisse való hozzá adását a’ mi illeti meglehetne ugyan ebben nyugodni és bizodalmát lielyheztetni Ő Felségére nézve, de a’ Törvényhozásban nem a’Fejedelemnek individualitására, hanem a’ későbbi időkre is, és a’ Törve'nynek magában foglalt sikerességére kell tekinteni, hogy örök időkre terjedhessen. Ép­ségben maradnak ez által a’ Fejedelmi Jussok, ellenben az Ország jussa is fe­deztetik , kötésképpen lévén az Adó ajánlásban ezen határozás, hogy ke'n­­telen legyen az Uralkodás minden 5 Esztendőben Diaetát tartani, és ezzel az Ország jussának eleget tenni. — Mert a’ mint a’Szabolts Vármegyei kö­vet hasonló elmélkedései közben hozzá adta, maga O Felségének kegyes ki­mondása az, hogy sem a’ Fejedelem, sem az Ország jussaiból semmit lesza­­kasztani nem kell, szükséges tehát min­dent elkövetni, hogy az Ország Gyű­lésnek minden 3 Esztendőben való tar­tása eránt is az Ország jussai sérthetet­len maradjanak. Mert semmi Tör­vényben nyoma nints, melly ezt meg­gátolhatná; azon esetek pedig, mel­­lyekben Diaetát tartani nem lehet, kü­­lömben is már a’ 22. 1741 Articulus­­ban kijelölve vágynak, azokon és a’ Ad haec Cottus Soproniensis id addidit: quod ex combinatione articul. 15. et I9. I79O/T illud idem, quod clausulae huic inest, eliciatur, sed so­lum efficacia illa destituantur, nam penes illas leges evenit inde ab anno 1812 usque 1825 Comitia haud cele­­brari; „Contributionem vero etiam ul­tra triennium, quin ab anno 1822 ultra Diaetale oblatum in moneta conven­tionali exigi; quod attinet illam Beni­gnae Resolutionis assecurationem ad­dito verbo inomisse editam, etsi in hac fiducialiter conquiescere liceat, sed cum Legislatio non tam individualitatem Re­gnantis, sed intrinsecam Legum vim et robur in omne aevum duraturum prae oculis habere debeat; et quia per id Juribus Majestatis nihil decessurum, Regni autem Juribus prospectum erit, hinc cautelam idmodi oblato Contri­­butionali, instar ligaminis pro securi­tate celebrandorum Comitiorum, et servandorum Regni Jurium indispen­­sabilem esse sustinebat; nam quem­admodum Nuncius Cottus Szabolchen* sis inter adductas identicas argumen­tationes adjecit: propriam Mattis SSmae declarationem eam esse, quod inte­grum non sit seu Regis seu Regni Ju­ribus quid decerpi, intersit proinde, cautelam adhibere, quo Jus Regni, quoad celebrandam intra triennium Diaetam integre, illibateque servetur; et quia vestigio Legum, nulla secus impedimenta, queis Comitia asservari nequirent — demptis casibus art. 22. I74I definitis, item Pestis — nosce­rentur, igitur sicut Comitia omni tri­ennio celebrari, ita et Contributio ad eundem Terminum offerri legaliter _ debet. 126 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom