1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 99. ülés
9 KILENCZ VEN - KILENCZEDIKClés. pestis idején kivűl tehát minden oEsztendőkben Törvényes a’ kívánság, hogy Diaeta tartattasson, következésképpen hogy az Adó is azon 3 Esztendőkön fel- Jvál ne ajánltasson. A’ Borsod Vármegyei Követ éppen mi Kegyelmes Királyunkhoz való bizodalomnál fogva találta szükségesnek, vilngossan ki mondani, hogy csak 3 Esztendőkre, és nem tovább ajánjuk az adót, mert ezen határozást maga a tegnapi tlésben megajánlott nagy adónak mennyisége is megkivánnya , és mivel azon határozás: usque futuram Diaetam, intra triennium inomisse celebrandam is szinte azt teszi, hogy 3 Esztendőnél tovább ne terjedjen az ajánlás. Miért nem mondhatnánk meg tehát bizodalmassan ugyan ezt világossahban azon kifejezéssel: ad triennium et non ultra. Ha amaz megegyez Eő Felségének Királyi valaszzával, úgy ez sem lészen illetlen, sem megtagadható, — í gy a’ Szepes Vármegyei Követ az Adó ajánlásban már szokott, sótt. Törvényes feltétel lévén az időnek meg határozása, a’ kérdésben forgó kifejezést, mind Törvényesnek és igasságosnak, mind lehetőnek találta. Törvényes és igasságos az Ország Gyűlésnek minden 3 Esztendőkben való tartására nézve a’ fenntebb már kifejtett okoknál fogva, és mivel ennek is szint az a’ czélja van, a’ mi azon szavacskának : inomisse; lehető pedig, mert Eő Felsége maga jelentette, hogy a’ 13-dik articulust 17Q0/1 tellyes értelmében megtartani kivánnya, és illendő is. mert az által a’ Nemzet leginkább megnyugtatik, illetlenség volna pedig Ö Felségéhez olly bizodalommal nem viseltetni, hogy azt, a’mi az Országot legjobban megnyugosztalja, meg tagadni nem akarja. — 504 Ablegatus Comitatus Borsodiensis recte ductu fiduciae in Optimo Rege locatae, necesse judicavit expressam adducere oblati Contributionalis ad triennium et non ultra, enunciationem ; exigit hanc ipsa oblati tam notabilis quantitas sub hesterno praestabilita; et cum caeteroquin illi quoque enunciationi „usque futuram Diaetam intra triennium ino misse celebrandam“ idem subesset intellectus ; quod nimirum ultra triennium non extendatur oblatio; ratio proin non adest, quominus candide, et clare idipsum his verbis ,.ad triennium et non ultra“ exprimamus; si expressio illa Benignae Resolutioni conlormis est, — haec quoque identica adversa ei non erit, et boo ipso aeque acceptabilis. Ita et Ablegatus Comitatus Scepusiensis clausulam praeviam, quoniam oblatio Contributionalis semper ad terminum fieri consvevisset, et legalem ac justam, et praeticabilem, sed et decoro non adversam profitebatur, siquidem Regno ex hucdum adductis motivis Jus competat Comitia singulo triennio postulandi, quod ipsum illo etiam Benignae Resolutionis verbo „inomisse“ sat abunde indigitatur, — sed et practicabilitas petiti praevii, clausulaeque inde elucescit , quod Sua Majestas tenorem articuli 13. 17q0 1 sancte observari desideret; denique nec indecori quid clausula haec continet, cuin conquietationi Regni tantopere inserviat, ut adeo tale quid reticere, potius defectum debitae erga Regem fiduciae indicare, prout et decoro etiam minus convenire videretur. r
