1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 95. ülés
30g KILENCZVEN • ÖTÖDIK ÜLÉS. Poson Vármegyének követje előre botsátván azt, hogy minekutánna ezen Ország Gyűlésnek fó czélja az volna, hogy az Ősi Törvények meg hathatósabb Intézetek által megerősíttessenek, mind ezen igyekezethez képest, mind pedig a’ közös igazságnak elérése, a’ Törvényes me'rtéken feliül vett Adónak beszámittása szükségesnek, és O Felségének kegyelmes válaszszávai, úgymint a’ mellyben annak igazsága kétségbe nem vétetik, tökéllelessen megegyezőnek találta. — Hogy a’ keridetbéli lzene! javallatban semmi szó azon tartalmáról a’ Királyi Válasznak nint^en, hogy Ö Felsége a’ Magyar Katonát is pengő pénzben fizette; e’részről azt adta elő. hogy azért nem ereszkedtek a’ kerületek ennek fejtegetésébe, mint hogy a’ Katonaság tartására, ’s az < Országnak védelmére, nem tsak az Adó, hanem a’ 2. 1458. , 64. 1546., és 3. 1Ö55. Articulusok szerint a’ Királyi Jövedelmeknek egy része is tartozván, a’ Törvényeknek Lelke e’ részben világossabb, hogy sem az eránt hoszszas és kellemetlen vittatásokha ereszkedni kellene. Ezekhez járulna továbbá az is, hogy O Felsége a’ Katonaságnak pengő pénzben leendő fizetése végett, ugyan ezen pénzre emeltt. Adót úgy sem szedhette bé, ’s azzal a’ Katonát nem is fizethette, minthogy annak igen tetemes része az Adózóknál fizetetlenül hátra maradott, még pedig olly külömbséggel, hogy ezt tsak a’ rendes bészámittás által lehet elegyengetni. — Ezeknek, valamint szinte az ezekből húzott abbéli következtetéseknek előadása melleit, hogy a’ Köz-terhek kime'résére nézve a’ közönséges állapotban, mindég a’ Teherviselő tehetőségét kell sinor mértékűi tartani, ’s a’ duntaxat Keluitoriis, antehac magis quoque depretiatis, bonificatae exstiterint. Ablegatus Comitatus Posoniensis, ex quo praesentium Comitiorum praecipuus is esset scopus, ut avitae leges, sanciendis cfficacioribus obfirmentur provisionibus , tum ex hoc visus puncto , quum et dictamine distributivae justitiae, imputationem ultra legalem obtingendam exactae Contributionis, omnino necessariam, ac benignae quoque hoc in merito emanatae, Resolu. tinni Regiae, qua illius justitia in dubium haud revocatur, cohaerere repu.... , . mv£> r .. tans, illius, quod m projecto Auncn ad difficultatem in benigna Resolutio-0 m ne, quoad aere conventionali depensum militi stipendium obmotam repositum nihil fuerit, eam assignabat rationem, quod Status et OO. disquisitionem illius consulto declinaverint, tum ideo, quod pro intertentione militis, et Regni defensione non Contributio saltim, verum ductu Articul. 2. I458. 64. 1546. et 5. 1655. Regiorum quoque proventuum pars deservire debeat, quorum inamaenam disquisitionem ingredi, in tanta Legum {claritate minus necessarium visum est: tum vero, quod ultra legalem obtingendam ejectata Contributione, ex toto incassari nequeunte, et apud Contribuentes, maxima in parte in restandis, per suscipiendam duntaxat formalem imputationem adjustari queuntibus, exhaerente, haec in depensionem stipendiorum converti nequidem potuerit. Praemissis his, prout et eo. quod onera status publici, viribus Contribuentium commensurari, erogationesque ita. ne has excedant, attemperare oporteat,— optasset quidem proloquens Ablegatus, ut reflexe ad praesens imputationis meritum, eandem quae in celebrads die 50-ma Junii et 1-ma Julii Anni 1725
