1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 95. ülés

30g KILENCZVEN • ÖTÖDIK ÜLÉS. Poson Vármegyének követje előre botsátván azt, hogy minekutánna ezen Ország Gyűlésnek fó czélja az volna, hogy az Ősi Törvények meg hatható­sabb Intézetek által megerősíttessenek, mind ezen igyekezethez képest, mind pedig a’ közös igazságnak elérése, a’ Törvényes me'rtéken feliül vett Adónak beszámittása szükségesnek, és O Fel­ségének kegyelmes válaszszávai, úgy­mint a’ mellyben annak igazsága két­ségbe nem vétetik, tökéllelessen meg­egyezőnek találta. — Hogy a’ keridet­­béli lzene! javallatban semmi szó azon tartalmáról a’ Királyi Válasznak nin­­t^en, hogy Ö Felsége a’ Magyar Kato­nát is pengő pénzben fizette; e’részről azt adta elő. hogy azért nem ereszked­tek a’ kerületek ennek fejtegetésébe, mint hogy a’ Katonaság tartására, ’s az < Országnak védelmére, nem tsak az Adó, hanem a’ 2. 1458. , 64. 1546., és 3. 1Ö55. Articulusok szerint a’ Királyi Jö­vedelmeknek egy része is tartozván, a’ Törvényeknek Lelke e’ részben vilá­­gossabb, hogy sem az eránt hoszszas és kellemetlen vittatásokha ereszkedni kellene. Ezekhez járulna továbbá az is, hogy O Felsége a’ Katonaságnak pen­gő pénzben leendő fizetése végett, u­­gyan ezen pénzre emeltt. Adót úgy sem szedhette bé, ’s azzal a’ Katonát nem is fizethette, minthogy annak igen te­temes része az Adózóknál fizetetlenül hátra maradott, még pedig olly kü­­lömbséggel, hogy ezt tsak a’ rendes bészámittás által lehet elegyengetni. — Ezeknek, valamint szinte az ezekből húzott abbéli következtetéseknek elő­adása melleit, hogy a’ Köz-terhek ki­­me'résére nézve a’ közönséges állapot­ban, mindég a’ Teherviselő tehetősé­gét kell sinor mértékűi tartani, ’s a’ duntaxat Keluitoriis, antehac magis quoque depretiatis, bonificatae exsti­terint. Ablegatus Comitatus Posoniensis, ex quo praesentium Comitiorum prae­cipuus is esset scopus, ut avitae leges, sanciendis cfficacioribus obfirmentur provisionibus , tum ex hoc visus pun­cto , quum et dictamine distributivae justitiae, imputationem ultra legalem obtingendam exactae Contributionis, omnino necessariam, ac benignae quo­que hoc in merito emanatae, Resolu. tinni Regiae, qua illius justitia in du­bium haud revocatur, cohaerere repu­­.... , . mv£> r .. tans, illius, quod m projecto Auncn ad difficultatem in benigna Resolutio-0 m ne, quoad aere conventionali depen­sum militi stipendium obmotam repo­situm nihil fuerit, eam assignabat ra­tionem, quod Status et OO. disquisi­tionem illius consulto declinaverint, tum ideo, quod pro intertentione mi­litis, et Regni defensione non Contri­butio saltim, verum ductu Articul. 2. I458. 64. 1546. et 5. 1655. Regiorum quoque proventuum pars deservire de­beat, quorum inamaenam disquisitio­nem ingredi, in tanta Legum {claritate minus necessarium visum est: tum ve­ro, quod ultra legalem obtingendam ejectata Contributione, ex toto incas­­sari nequeunte, et apud Contribuen­tes, maxima in parte in restandis, per suscipiendam duntaxat formalem im­putationem adjustari queuntibus, ex­­haerente, haec in depensionem stipen­diorum converti nequidem potuerit. Praemissis his, prout et eo. quod onera status publici, viribus Contribuentium commensurari, erogationesque ita. ne has excedant, attemperare oporteat,— optasset quidem proloquens Ablegatus, ut reflexe ad praesens imputationis me­ritum, eandem quae in celebrads die 50-ma Junii et 1-ma Julii Anni 1725

Next

/
Oldalképek
Tartalom