1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 95. ülés
SESSIO NONAGESIMA. QUINTA. 301 kiadást éhez, nem pedig ezen feliül alkalmaztatni, az előadó követ ugyan a’ mostani bcszámittás dolgában az 1723- dik Esztendőben Junius 30-dikán, e's Julius 1-só Napján tartott Országos L* lesek alkalmával, a’ 1721. es 1722. Esztendőkben legfőbb helyről kivántt, es szinte sok helyett elmaradott Adó beszórni ttás& módját kívánta volna példaképpen követtetni, mert az akkori mód , mind a’ szükségét az igazsággal, mind pedig a’ 1715. 8-dik Articulust a’ Nemzetnek a’ Fejedelem eránt való bizodalmával, ’s ennek Felséges tekintete kéméllésével megegyeztette; — minekutánna azonban a’ bészámittásrá nézve más utat választottak a’Státusok; erre nézve pedig meg volna a’ felül gyözetielve, hogy a’ kerületbéli calculus a’ hátra maradásokra nézve, sem az Adó eránt fenn álló sarkalatos Törvények , ’s óvásokkal meg nem férne, sem pedig az abból következtetett ajánlás mennyisége, magának az Ajánlók szándékának is meg nem felelne, ezen calculusba, jelesül pedig az általlvánossan való bészámittásba meg nem egyezett, mert a’ kerületekkel közlött Adóbéli Laistromokbul bizonyos, hogy több Törvényhatóságok, a’legközelebb múlt három Esztendők alatt, még a’ 'Iörvényes Adót sem fizették le; márpedig a’ kerületbéli calculus ezekre semmi tekintettel nem lévén, ’s arra sem ügyelvén, hogy a’ világos Törvény ellenére, eggyik Törvényhatóság, a’ másiknak hátra maradásáért felein’;, vagy lakolni éppen nem tartozik, tsak általlyánossan veszi fel, hogy három Esztendők alatt mit tett a’ Törvényes Adó? ’s ezt abból, a’ mit az egyébb Törvényhatóságok fizettek, lehúzván, a’ mi ezen lehúzás után megmarad, azt állítja az irnputálandó Summának. Sőtt mi több? a’ következő czikkelyben ezen szavakkal: tales originem a legali Jegyző Könyv Ildik Darab. Regnicolaribus Consessibus, intuitu desideratae Annis 1721 et 1722 imputationis, adoptata fuerat, modalitatem, ejua antenatorum sapientia, necessitatem cum justitia, ac implementum Articuli 8. 1.15 cum debita Principi a Natione fiducia, et dignitatis llegiae respectu, provido conjungere noverat consilio, imitatione digni ad instar seejui licuisset exempli; — posteaquam interim alium imputationis modum amplecti visum fuit, hujus intuitu vero. persvasum teneret, ductum in Circulis calculum, reflexe ad Restantias, cum fundamentalibus circa Contributionem latis legibus, et cautelis componi haud posse, sed nec ipsam huic superstructam oblationem, offerentium intentioni respondere: ex eo, se calculo huic et signanter in concreto suscipiendae imputationi aquiescere haud posse declaravit. — E communicatis namque Contributionalibus tabellis liquet, complures Jurisdictiones, decursu proxime evolutorum trium annorum, ne legalem quidem depurasse Contributionem, hoc tamen non obstante, in Circulari calculo irreflexe ad id, quod Jurisdictionum altera, pro neglectu alterius, neque respondere, neque solvere teneatur, assumpta in concreto triennali Contributionis obtingentia, supputataque ab hac, perinde in concreto triennali administratione, resultans hinc pio imputanda enunciatur summa: immo in subsequo §pho, verbis: tales origiginem a legali onere ducentes, ui quantum adhuc depensae non forent casum in omnem Aerario Regio inferri debeant, tales quoque summae Aerario Re gio inferri disponuntur, quae praevie ex toto in calculum sumptam triennalem obtingentiam excedunt. Quum igitur calculus hic, nec pro hasi modernae imputationis, sed nec pro norma serae posteritatis, antenatorum vesti* Ql