1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 95. ülés

SESSIO NONAGESIMA QUINTA. 35o fel neui oldozza, mert a’ mód, mellyel a’ielesleg Adő kivétetett nem volt Tör­vényes, mcllyet a’ Törvényhozó hata­lom. midőn a’ másik Törvényes köteles­ségét tellyesítti, el nem mellőzhet, ki­váltképpen, midőn maga Ö Felsége is a’ beszarni Más princípiumát nem tagad­ja- — Hogy nem két, hanem öt mil­lióm volt az 1811-diki Adó ajánlás, az ugyan igaz, de Váltó-Czédulákban volt ajánlva. Most tehát az a’ kérdés , mi­­velelt azon öt millióm? és ki által lett? — Minekutánna a’ Váltó-Czédulákat maga O Felsége szállította le két ötöd rész. értékre, ez nem az Ország tsele­­kedete, sótt az Ország abba soha még­sem egyezett, azért a’ következéseit is ezen factumnak nem az Adózó Népnek kell szenvedni, hanem magának, a’ kormánynak, a’ ki leszállította, mert a’ pénz neme nem változott, az érde­me pedig a’ kormány által leszállittat­­ván, az Adózó nem tartozhatott azért többet fizetni. — A’ mi a’ Státusoknak Calculussát illeti, hogy a’ fejenként való bészámittás majd nem lehetetlen­nek látzik, de a’ Megyékre nézve kü­lön külön, Araló egyes foglalatokban ez megtörténhetvén, a’ Törvényhatósá­goknak böltsessége azt a’ Nép között egyenként is eligazíthatja. — Hogy pedig ezen cah-.idusban némely fuva­rok bérének az Aerarium által ezüst pénzben lett fizetése felvéve nintsen, ezek talán nem is igen eshetnének a’ Regulamentum alá, mert voltak ese­tek, a’ hol panaszok is estek, a’ Nép­nek ezen Kotsizások által való terhelte­­tése miatt; azért mind ezen pengő pénzben űzetett Kotsizásokat el lehet annyival inkább mellőzni, mivel vi­­szontagaz 1822-dik Esztendőt meg­előző időkben ügy is minden praesta­­tiója a’ Népnek tsak Váltó-Czédulák­ban, mellyeknek az előtt még kissebb érdeme volt, lizettetett. obligationem non sufferri; modalitás namque qua extracomitiale isthoc eje­ctabatur Tributum, ubi de alterius le­galis obligationis implemento sermo est, dissimulari nequit, minime tum, dum principium imputationis nec ipsa directe negaret Sacratissima Majestas. Quod anno 1811 non duo, sed quin­que milliones fuerint oblati, id quidem, etiamsi nemo negaverit, indubium ta­men aeque est, summam hanc in schae­­dis Reluitoriis fuisse oblatam, cujus valor, si actu duos haud exsuperet mil­­lioncs, eam suapte hinc surgere quae­stionem: cujusnam id facto evenerit ? — Facto Regni profecto non, quum valor praeattactarum schaedarum per Suam Majestatem citra Regni influxum et consensum ad duas quintas deval­­vatus exstiterit; in quantum proinde facto Regiminis evenisset, sequelas etiam hujus non plebem Contribuen­tem, quae, eadem in qua oblatio facta fuit, pecuniae specie in cursu existen­te, Contributionem in ea saltem pen­dere obligabatur, verum unice Regi­men manere. — Quantum ad ductum in Circulis calculum: etsi instituenda individuális imputatio impossibilis vi­deatur, summa tamen imputanda, quo­ad singulos Comitatus erui queunte, Jurisdictiones modum quoque eam in­ter Contribuentes individualiter subre­­partiendi adinventuras dubitari nequit — Quod vero calculum hunc, Aera­­rialcs nonnullae, parato aere bonifica­­tae vecturae ingressae haud fuerint, nihil obstat, quum hae nefors sub ictum regulamenti nequidem recidant, ac de perpessis hac in parte aggraviis, querelae, quoque fuerint positae, at­que adeo parato aere exsolutarum si­milium vecturarum mentio silentio, t_L praeteriri eo magis possit, quum vi­­cissim ante annum 1822 universae Con­tribuentium praestationes, in schaedi» QfO*

Next

/
Oldalképek
Tartalom