1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 69. ülés
SESSIO SEXAGESIM V NONA. 16S Vénytelen P.arantsolatok ellen, orvoslás szereztessen, az Elölülőnek javallatja melle állott. — Ellenben Posony, Soprony, Trenche'n, Liptó, Hars, Veszprém, Gyúr, Komárom, Iíonth, Zólyom, Abaúj, Ungh, Gömör, Borsod, Bihar Vármegyéknek követjei azt állították, hogy mivel a’ Bírót semmi más nem kötelezheti, mint a’ Törvény, igazság és a’ Lelki esméret, nem lehet a’ Bírákat azzal menteni, hogy a’ Törvényhatóságok elfogadták a’ Királyi Rendelő parantsolatokat, mert az ó megfontolásoktól függött, hogy Törvény és Igazság szerint alkalmaztathatják e’ azon parantsolat után itéletjeket. Az 1790-diki 12-dik Articulushan találhattak Törvényt, hogy Pátensek és Parantsolatok által az Országnak Törvényt szabni nem lehet, de még találhatták azt is ottan, hogy semminemű ítélő székeknél az illy parantsolatok elfogadhatók ne legyenek ;sőtt az 1811/2- diki Felírásában az Országnak láthatták éppen ezen Tárgyra megmondva lenni , hogy a’ Birák az adandó Rendelések szerint nem ítélhetnek, és hozandó ítéleteik is erő nélkül valók lesznek; hibásakká tették tehát magokat, duplán, mert nem tsak Törvény nélkül, hanem éppen az Országnak már eleve kimondott Idaeája ellen tették itéletjeiket. Sokkal nagyobb tekintetet érdemelnek a’ Bíráknak, mint a’ Politicus Tisztviselőknek a’ Törvény ellen való tselekedeteik, mert a’ Bíráknak Törvény és Igazság szerint való keletjeikben függ minden Hazafi és Polgár Személlyének ’s vagyonainak bátorsága; ezeknek tehát kiváltképpen szükség a’ Törvénytől fügni, és a’ mellett szorosan megmaradni, ügy hogy ámbár más Politicus hibákat elhalgatni lehet, de a’ Bíráknak Törvénytelen tselekedeteiket legkisebben sem. — Magok a’ Fő Rendeknek utóbbi Izenetjekis alkalma-ex quo Judices nil praeter Legem, Justitiam , et Conscientiam ligare possit, eosdem nec per id excusari stafuebantt quod Jurisdictiones Edicta Regia acceptaverint, ad illos enim pertinebat disquirere, num ferendae juxta Edicta Sententiae, legi et justitiae cohaesurae sint? Praesto fuit art. 12. I79O/I, quo positive cavetur, ne Regnum Patentalibus, atque Edictis gubernetur, quodve haec nec in Judiciis accepta?! possint, imo e Repraesentatione Statuum anni 1811/2 reflexe ad substratam recte materiam, intelligere iis licuisset, sententias in conformitate edendarum provisoriarum Regiarum Ordinationum ferendas, jam in antecessum pro invigorosis declaratas haberi; — duplici itaque illos culpa teneri, in quantum non solum praeter Legem, verum directe in obversum manifestatae per Regnum ideae, sententias tulerint. — Longe interim majori subjacere censurae Judicum, quam Politicorum Officialium illegalia facta; quo certius enim est, omnem personalem et realem civium securitatem, a legalitate et justitia sententiarum pendere, eo in illis ferendis Legum tenoribus strictius inhaerere oportet, atque ideo recte, illegalia Judicum facta silentio praeteriri nunquam posse, etiamsi id, quoad defectus Politicos quandoque citra noxam eveniat. Ipsum illud, quod postremo Excelsorum Procerum Nuncio innuitur, principium, non praeexistente quoad Correlationes privatorum lege, Judices juxta Edictum, Jus valide dicere potuisse, sufficienti est motivo, ne haec Judicum facta transmittantur; esto enim e verbis Xuncii: vix aliud facere potuerint haud obscure appareat, nec Excelsos Proceres de eo plene esse convictos, quod illegales hae sententiae declinari absolute nequiverint; stante tamen praeattacto principio, Ju- 4I *
