1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 69. ülés
HATVAN - KILENCZEDIK ÜLÉS. tosságot nyújt, hogy zt’ Bi ráknak ezen hibás tselekedeteket elhalgatni nem lehet, mert egy állallyán fogva mondják, hogy mivel Törvény a’ Privatusok közt való elrendelés eránt nem volt, Ítélheti ek legyen a’ Birák a’ Rendelő Painntsolat szerint, melly Princípiumnak olly messzire kiható terjedése van, hogy ez által a’ Bíráknak a’ 12-dik Articulus 179Q/1 ellenere tellyes szabadság en. gedődne; ellenben midón azt mondják a’ Fó Rendek: vix aliud facere potuerint, tsak ugyan azt láttzatnak ok is tartani, hogy lehetett volna meg is módjok a* Bíráknak kikerülni a’ Törvénytelen ítéleteknek. Mert Ó Cs.Kir. Fó Herczegségének az Ország Nádor- Ispánnyának 181 Ildikben Februarius 18-dikán a’ Vármegyékre küldött Rendelése, nagyon hasznos intézet volt, hogy t i. a’ Törvényhatóságok ezen közönséges nagy megilletódésben azon legyenek, hogy a’ privatusoknak szövetkezéseikben valamelly érzékennyebb sérelmek és károk ne történny enek, hogv igyekezzenek a'Feleket meg egyeztetni, vagy pedig várokozzanak, míg Törvényes Intézetek tetetni fognak. — Hogy a’ Törvényhatóságok és a’ Birák azt nem követték, menteni lehetetlen, legalább a’ Törvényhozó hatalom semmiképpen heh be nem hagy hatja és el nemhalgathat ja. —Azonban a’ Bíráknak belyheztetéseket is a’ Státusok méltó figyelembe veszik, mert tudva vagyon, hogy a’ Királyi Curia is Ő Felségének ellenkező előterjesztéseket tett, és hogy sokáig tartóztatta és ügy intézte itéletjeit, hogy a’ Törvényt meg nesértse. Azért is elég kémélletes kifejezést választottak a’ Státusok, elálván a’ Rcsensustól tsak azt mondják: probare non possunt. Már ha ezt sem mondanák, akkor azt kellene következtetni, hogy tehát helybe hagyják — Hogy 1Ö4 dicihus in obversum etiam art. 12. I79O/I illimitata tribueretur judicandi potestas. Sapientissimam profecto, ac summe providam eam fuisse ordinationem, quam Sua Serenitas Caes. Regia Archidux Palatinus ddto 28. Febr. 1811 ad cunctas dimiserat Jurisdictiones, ductu cujus, scopo antevertendarum in privatis correlationibus graviorum damnilicationum , in eo fuisset elaborandum, ut negotia inter partes, amica sopiantur modalitate, vel hac non succedente, legalis exspectetur provisio. Quod, quum Jurisdictiones et Judices facere intermiserint excusari, eoque minus per Corpus Legislativum seu probari, seu transmitti nequit. — His tamen non obstantibus, arduam sane Judicum conditionem, justam S»S et 00. haud effugisse considerationem, quum alioquin neminem lateret, Curiam Regiam vicibus iteratis in obversum Edicti repraesentasse, Judiciaque sua diu distulisse, ac postmodum etiam ita, ne lex laedatur, adtemperasse; ac hujus recte motivo resensui leniorem substitutam haberi expressionem: probare non possunt, ne nimirum inferri valeat, SS. et OO. factis Judicum aquievisse. Declaratione interim hac, sanciendas in futurum circa »Sententias provisiones praeoccupari, asseri eo minus posse, quod SS. et OO. hujus intuitu sensa sua clare jam manifestaverint, et ipsi quoque Excelsi Proceres, quaestionem de factis Judicum, cum Provisorii, consequenter et sententiarum eidem conformatarum legalisatione, connexam haud esse recognoverint. Praemissis e rationum momentis, Judicum mentionem fieri, ac hoc scopo leniorem expressionem retineri voluerant, accedente altero quoque Comitatus Zempliniensis Ablegato, motivo ex eo. quod in sensu Instru-
