1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 32. ülés

501

SESSIO trigesimasecunda,

Diaelánab a’ másikból való meghatározását , meg most Arlicnlusba foglalni nem lehet, hanem ha a’ Státusok arról is törvényt óhajtanak, tehát előbb Eő Felséget ez eránt meg kell alázatossan kérni, és éppen e’ volt az oka, hogy az akkori lzenetnek végéhez ragasztatott, azután pedig a’ Felírás javallatjában is a’ kérés hévétetett. 2-szor Az Adó eránt ámbátor Eő Felségének megegyezése liiház, de van róla törvény, e's ott az Ország jussainak fenntartásáról van a’ szó, és az Adózó ÍNépen való könnyebbitésről. — De az Ország Gyűlésére nézve van ugyan törvény, hogy minden három Esztendőben tartattasson, de a’ Helynek és napnak meghatározása egyedül Eő Felségének a’ jussaihoz tartozik, ez egészen új kívánság az Ország részéről!, mellynek semmi törvényben még eddig nyoma nem volt, ’s evvel tehát a’ Felségnek jussait akarná az Ország keskennyehb határok közé szoríttani, mellyet ugyan kérni lehet, de a’ Fejedelemnek megegyezése nélkül, bátran törvény javallatot eránta feladni, valóban elbizottságnak és megbántásnak látzhatna , úgy annyira, hogy az egész Articulusra nézve kárt tehetne. Azért javasolták, hogy ezt most egyedül a’ Felírásban kérvén; áljának cl a’ Státusok az Articulusnak toldalékjától. — De a’ Veszprém, Somogy, Abaúj, Szepes, Heves, Borsod, Bihar és több Vármegyéknek követjei, azt vetvén ellen, hogy minekutánna a’ Fó Rendeknek Izenetjekhen , e’ részben semmi ellenkező ok elő adva nintsen, melly a’ Státusokat meg-győzhetné, most sem lehetnek más győződésben , mint tegnap voltak. A’ 13-dik Articulus I79O szint olly Constitutionalis törvény a’ Diaetára, mintáz Adóra nézve. Ez már Just ád az Országnak arra, hogy minden három Esztendőben Diaeta tarlas. «

in Repraesentatione saltim proponantue — unde illud in line duntaxat Nunc.ii adjectum, ac tum demum ad Repraesentationem assumtum exstitit. —

2-do L t ut quoad Contributionem assensus Suae Majestatis peraeque desideretur, exstat tamen eatenus Lex, et res agitur de manutenendo claro Regni Jure, alleviamineque Contribuentis plebis; at, intuitu Comitiorum, licet haec aeque ex Lege singulo Triennio celebranda veniant, cum tamen diei, locique praefixio Juris esset Regii, quaestionatique petiti nullum, quod pro arctioribus limitibus circumscribendo Regio hoc Jure, motivi instar deservire valeat, vestigium in Legibus appareat, ac ideo, si illud, velut penitus novum, absque praevio Principis annutu, una cum projecto Articuli proponeretur, praefidens, et laesivum videri, ac quoad totum Articulum nocivum evadere, possit: exeo Suam quidem Majestatem in Repraesentatione exorandam , ast ab additamento Articuli abstrahendum esse censebant. — Verum repositum ad haec fuit per \ eszprimiensis, Sumeghiensis, Abaujvariensis, Scepusiensis, Hevesiensis, Borsodiensis, Bihariensis, et complurium Comitatuum Ablegatos , quod cuin Exccelsi Proceres nulla hoc in merito nova adducant motiva, nec sibi alia hodie, quam die hesterna esse possit convictio; — Articulum enim 13. 17Q0 perinde, ac Xeges de Contributione sonantes, Constitutionalem esse Legem, quae Regno ad celebranda singulo Triennio Comitia Jus tribuit; — haustam interim ah Annis 1764/5, usque 17g0/l et 1812 usque praesentia Comitia experientiam testatum reddidisse, ad manutenendum Jus isthoc Regni, in Regni Legibus nuspiam sufficiens reperiri praesidium, illud proinde licite quaeri, et cum SS. et 00. hac etiam in parte Legum pre- 76