1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 32. ülés

5

iiarminczkettOdik ülés.

son. De az 1764-dik Esztendőtől fo£va, az 17^0-dikig, es az 1812-diktől fogva, é’ mostani Ország Gyűlésig vrf* ló tapasztalás azt nmtatja, hogy nints még a’ Hazai törvényekben olly biztos eszköz, mellyel ezen Jussa az Országnak fenntarthatna; szabad illyen eszközt keresni, és midőn ebben az Ország Rerfdei a’ törvény nyomán mennek, riem lehet azt mondani, hogy ez egészen újság, sőtt szint úgy, mint az Adó eránt a’ Törvénynek következésében adatik fel az Articulus projertuma. Nem kívánóvá az Ország éppen a’napot, mellyen három Esztendő múlva Diaeta tartasson, hanem tsak az idő kort meghatározni, hogy annál bizonyosabb lehessen, a’ maga Jussára nézve; ez pedig a’ Felséget meg nem bánthatja, mert elmúlván három Esztendő az Országnak törvényes Jussa van Diaetát kívánni; ezen törvényes határ után tehát, ha a’ tartandó Diaetának idő körit előbb vagy utóbb meg' határoztatni kivánnyá, a’maga Jussait klvánnya. — Eő Felsége maga is által látta, hogy az Ország kívánsága a’ Diaeta eránt igazságos, azért a’ Királyi Válaszban, azt tette hozzá: inomisse celebranda. De ha ezen szavatska: inomisse az Ország Rendéit egészen még nem nyugtatja, valamint kéréseket továbbra terjeszteni szabadságok vagyon, úgy ha egyszersmind a’ törvény Javallatát is feladják Eő Felségének, az Országot e’ részben is megnyugtatni kívánó ózdijával megegyezőieg tselckesznek, és abban semmi megbántás nem lehet. — Hogy e’ részben az Eő Felsége Királyi Válaszsza, tsak azon szavatska: inomisse, nem pedig ezen eszköz által engedte az Országot rnégnyugosztalni, az nem áll ellent ; mert tudva lévén már Eő Felségének azon kegyes szándéka, hogy az Országot a’ Diaeta eránt való Jussában bátorság-D

ttiant vestigi.V, suapte patet * nihil in eo esse novi, Articulumque hunc, aeque ac priorem, circa Contributionem legibus nili; -— neque ppaeligemlam diem, ast anni saltem, qua Comitia 0- volulo Triennio celebranda venient, partein determinari cupiunt, ut Juris sui intuitu majorem consequantur rerlitudinem; — Suam vero Majestatem eo minime laedi; evoluto namque Triennio suapte Jus enasci Regno Comitia desiderandi, atque adeo SS. et OO. dum evoluto Triennio celebrandorum Comitiorum Terminum determinari cupiunt, sui (hmtaxat Juris implementum desiderare.— Suam quoqueMattem petitionem harre pro aequa agnovisse, ac ideo in benigno Rescripto verbis Uti : inomisse celebranda ; — cum interim m sola vocula inomisse nondum sufficiens reperiatur praesidium, prout. Statibus petitionem iterare integrum est i ita, dirtn una projectum Articuli substernunt, nihil dubitant, id ad mentem benignae Suae Majestatis, qua Regnum hac etiam in parte tranquillare cupit, Regiae intentionis, citra offensam fieri posse; — nec obstat, quod Sua Majestas Regnum non proposito modo, sed per voculam duntaxat inomisse SS. et OO. quietari voluerit; intellecta namque pfaeattacta benigna SuaeMattis intentione, ut huic consonus modus, tina cum projecto Articuli proponi valeat, ad id impetrando peculiari indultu Regio opus non est, quum nec corpori Legislativo Jus, in urgent ioribus praeprimis negotiis; absque Resolutione etiam Regia, Projectum Legum substernendi negari possit, cujus velut Projecti acceptatio alioquin a Sua Majestate dependebit ;— Jam sub Comitiis Anni 17i)0 praeferentiales Articulos ante emanatam ealenus Resolutionem fuisse propositos, ubi res perinde, ac de praesenti, de tranquillnn-