1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 56. ülés
ÖTVÉNHATODIK 0 L É S. 054 Magyarul, húrom Esztendők múlva mindenre Magyarul taníttasson a’Gyermek, azt lehetetlennek ved te. Már pedig a’ vallásban mindgyárt az első Iskolában kell tanít tani a’ Gyermeket, hogyan taníttasson pedig, ha akár a’ Tauíttó, akár a’ Gyermek Magyarul nem tud, az is lehetetlen, hogy mind a’Magyar nyelvben, mind pedig egyszer’smind ugyan azon nyelvben a’ Ke“ resztenyi tudományban is taníttani lehessen. Ezen rendelésből tehát a’Keresztényi Tudományt ki vetettetni kivárnia. hogy t. i. abban a’ Gyermekek mindenütt az Anya nyelvekben oklattassanak, míg a'Magyar nyelvben kö* zönseges tökélletesse'gre nem érnék, es ehez állottak az Esztergomi Fő e's a’ Pe'tsi Káptalanok követjei is. — A’Fehérvári Káptalan követje pedig a’ fellycbb való tudományoknak, úgy mint a’ Philosophiának, Theologíának ’s a’t. taníttását Deák nyelven meg hagyattatni vélte, példát hozván Nemeth Országról, hogy ott is akarták Nemeth nyelven taníttatni, de nem igen mehetvén benn elő, ismét be' hozták ezen Tudományokban a’ Deák nyelvet. — Ellenben a’ Heves Vármegyei követ, ha bár 3 Esztendőket kellyen is meg határozni arra, hogy az Iskolákban Magyar nyelven kezdődjön minden taníttás, de ezt tsak azon helyekre es vidékekre szoríttatni javasolta, a’hol éppen nints gyakorlásban a’ Magyar nyelv, a’ hol pedig ez már úgy is gyakoroltalak, a’ jelen rendelesnek azonnal való tellyesittését kívánta, mert az Iskolák e's tudományok olly hathatós eszközei a' nyelv elő mozdításának, hogy azzal, a’ hol tsak lehet, késni nem kell. Horvath e's Tóth Országokra nézve pedig ezen Rendeléseket még most nem terjeszthetöknek lenni vélte. superioribus Comitatibus, in quibus patriae linguae gnara Individua rarissima sunt, intra triennium hungariec tractentur, id sibi impossibile plane videri. - .Jam vero in prima statim clas se, proles in Religione esse instituendas; qui autem fiet Institutio? ubi neque docens, neque discipulus, Húngaricam callent? Sed secus etiam repugnat, ut doctrina Christiana, prolibus in illa, quam discere primum incipiunt, lingua tradatur; — hanc itaque a provisione hac eximi, admittique optabat, ut quoadusque linguae Ilungaricae usus, apud plebem quoque invaluerit, respectu Religionariae prolium Institutionis , vernaculae linguae usus fiat; — quod et Ablegatis Metropolitani Strigoniensis, et Quinque- Ecclesiensis 'Capitulorum probabatur. — Capituli vero Albensis Ablegatus, in tradendis altioribus studiis: utpote Philosophia, Theologia, et caeteris, exemplo exterarum Germanicarum Accadendarum, in quibus scientiae hae, lingua germanica tradi quidem ceptae, ast quum in his progredi nequivissent, rursus latio proponuntur sermone, — usum latinae linguae ultroquoque retinendum judicabat. — Ex adverso Comitatus Hevesiensis .Ablegatus, esto respectu illarum Regni partium, in quibus linguae hungaricae usus, communis nondum est, praestitutum triennii terminum, ad introducendum quoad cuncta studia, idioma Hungaricum, omnino necessarium esse censeret; quum tamen scholas et scientias pro tam efficaci promovendae linguae medio haberet, ut quoad has, quantum fieri potest, morandum nihil sit, — dispositiones in quaestione vertentes, in illis Regni partibus, in quibus lingua Hungarica una materna est, praescindendo ab omni termino, actutum in effectum deduci voluit, eas ta-
