1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 56. ülés

SESSIO Q 6 I N Q U AG.ESIM ASEX T A. 055 A’Szcpes Vármegyei követ, mint­hogy e’ Tárgyban a’ dolog nagyon spe­cialitásokra terjed, több nehézségeket is talált, merte’ szerint a’ falusi Isko­lákban Magyar Taníttókat is szükséges leszen felfogadni, már pedig Szepos­­ségben erre elegendő alkalmatos Ta­níttókat találni nem lebet, mert a’melly Iskolai Taníttók készítésének Intézete ott fenn áll, az sem nem elegendő, sem nem alkalmatos arra, bogy Isko­lai Taníttókat a’ kívánt czélra formál­hasson, a’boldogabb vidékekről pedig ezen szegény Tartományokba senki sem fog kívánkozni, jobbnak vélte vol­na tehát az illy egyes es különös (spe­cifica) határozásokat egészen elhagyni, es tsak a’ Megyebeli Törvényhatósá­gokra bizni, hogy mindenütt a’ lehe­­tóse'ghez alkalmaztatva , a’ Magyar nyelv előmozdíttásában való buzgósá­­gokat szivekre kötvén, tegyenek az is­kolákban hathatós eszközöket. A’ Horváth Országi követ, minek­­utánna a’ Státusok Horváth és Tóth Országokat ezen rendelések alá nem érteni, es tulajdon igyekezetekre bizni akarják a’ Magyar nyelvnek előmozdí­tását, azért ezen pontnak a’ végéhez azt függesztelni kérte: dispositionibus punctis \-mo 2-do 4-to b-to contends ad Regna Croatiae et Sclavoniae haud extensis. — Nem külömben a’ Fiume Város követ je a’ Tenger parti részekre nézve , hogy az Iskolák eránt 1-ső No­vembertől I829 kezdve tett rendelések oda ne értettessenek, űreszközt tenni kívánt. Mert ámbár még most a’ tett Intézetekben részt nem vehetnek, de ók is igyekezni fognak, hogy Magya­rul beszélhessenek. * Egyébberánt a’ Görög Valláson lévőkről arra tette fi-men ad Regna Croatiae et Slavoniae extendi baud posse, persvasum bá­buit. — Ablegato Comitatus Sccpusiensis, quum hoc in merito ad specifica plane condescensuiu sit, plures occurrebant difficultates: ut enim attactis disposi­tionibus satisfieri val :at, ad Pagenses quoque scholas hungarici essent appli­candi docentes; — at vero in Scepu­­sio sufficientia hoc scopo Individua, nuspiam reperiuntur; — Institutum enim praeparandorum Ludimagistro­­rum, in gremio existens, hoc scopo nec sufficit, neque ita comparatum est, ut hunc in finem aptos docentes for­met, desiderium autem, e beatiori pa­tria ad miseriores sedes transmigran­di, non facile quemquam capiet. — Unde a specificis bis dispositionibus, penitus praescindendum, et negotium concernentibus Jurisdictionibus com­mittendum arbitrabatur, ut pro ratio­ne localium adjunctorum, suoque pro­movendae linguae patriae sincero zelo^ — quoad scholas congrua disponere valeant. Regni Croatiae Ablegatus, ex quo Status et OO. provisionem hanc ad Ile­­gna Croatiae et Slavoniae extendere nolint, ac linguam hungaricam in illo­rum gremio, proprio eocumdem cona­tu, propagari cupiant, ad calcem pun­cti hujus ,sequentia adjici voluit: di­spositionibus punctis 1-mo, 2-do, 3-tio, 4-to et 5-to contentis, ad Regna Cro­atiae et Slavoniae haud extensis. — Non absimiliter Fluminensis Civita­tis Ablegatus respectu Littoralis Hun­garici, cautelam adjiciendam credebat, ne factae quoad scholas 1-a Novembris 182Q effectui mancipandae dispositio­nes, ad Partes has extensae censeantur. — Nam esto de praesenti adhuc, in factis dispositionibus partes capere ne­queant, conatibus tamen defuturi non 164*

Next

/
Oldalképek
Tartalom