1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
500 >, E G \ V k N HETEDIK t) L É S. a’ másiknak elleni mondott. — Hogy a» a.dik Articulus 1741- tilalmazza a’ sarkalatos jussokat es szabadságokat, Ország Gyűlésén is fejtegetni, ez az Egyházi jószágokra nézve tsak annyi* ban értetődik, a’ mennyiben, ezek is hasonló jussokkal és szabadságokkal vágynak, tie nein Arra nézve, hogy az Egyházi Rend légyen azoknak tulajdonossá , mert tsak hamar azon törvény után a' jövedelmekben szorittatván az Egyházi Rend, tselekedettcl ni eg bizonyittatott* hogy jószágainak egyedül a’ köz állapot a’ tulajdonossá, melly pótoló nyilatkoztatását is a’ jegy* zó könyvbe kéri iktattatok kötelessége teli vesztésének bizonyságául. A’ Poson Vármegyei követ, azon kérdést, hogy az Egyházi jószágoknak taxáltatása az élókellö sérelmek közé tartozandó e’? vagy sem? a’ Veszprém. Győr, és Borsod Vármegyei követek által, a’Verböczy 1-ső Részének 9-clik czikkelyére, és a’ Constitutiöval való szoros egybe kóttetésére alkalmaztatva, elegendőképpen ki fejtve lenni vélte, az ellenvetésekre pedig hogy t. i, a’ Magyar Királyi Fó Patronatus jussára figyelmezni kelletik, felele, 1-ör hogy a’Patronatus jus is egybe van kaptsolva a’ Coris ti tüti óval, és így annak gyakorlása a’ sarkalatos jussoknak és szabadságoknak meg sértése nélkül értetődik. — Mert Verbőczy 1- só Részének Q-dik czikkelyében az Egyházi Rendet is a' Nemesség közé számlálván, jóllehet az Egyháziknak T)onatiók nem adattatnak, még is, a’ 2- dik czikkelyben világosan mondja, hogy szinte azon jussokkal és szabadságokkal bírnak, és színle azon törvényekkel élnek világi jószágaikra nézve , és bogy sem az Egybázi, sem a’ Nemesi Rendnek több vagy kevesebb jussaik nintsenek; a’ mennyire pedig Bírságaikban külömböznek, az is solummodo valet, in quantum bonis his, eadem jura et immunitates inhaererent; — ast non in respectu praetentae, per Clerum proprietatis; —quod post emanatam hanc legem, facto etiam comprobatum fuit, dum Clerus in proventibus suis restringeretur. Quam suppletoriain declarationem, legitimationis suae causa; aeque Diario inseri optabat. Comitatus Posoniensis Ablegatus., vent illatam circa tribuendam, objecto taxationis bonorum ecclesiasticorum praeferentiam, quaestionem, per Vesprimiensis, Jaurinensis et Borsodiensis Comitatus Ablegatos, provocatione ad t-ae tit. Q-um, et illustratione arctissimi, quo objectum hoc Constitutioni jungitur, nexus, plene exhaustam fuisse opinabatur; erga objectionem vero illam, quod ad competens Regi Hungáriáé supremum Jus patronatus reflectere oporteat, reposuit: 1-mo Jus patronatus fundamento Constitutionis exerceri, illud proinde, salvis duntaxat Constitutionalibus juribus, praerogativis et immunitatibus, exerceri posse. At vero Verboczyus partis 1-ae tit. 9-no ecclesiasticas personas, inter nobiles refert , et esto illis donationes haud conferantur, in §pho tamen 2-do diserte dicit: illas iisdem, quoad jura sua possessionaria, juribus el libertatibus gaudere, eademque lege uti; nec habere Dominorum aliquem plus aut minus de libertate, sive saecularis sit persona, sive ecclesiastica; in quantum autem illorum Ifoinagia differrent, id etiam non ratio
