1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 47. ülés

SESSIO Q U A D R A G E S I AI A S E P T I AI A. 49'

1725-dikban, l?4l-dikben es más időkben is, minden teller szint úgy érdeklettc az Egyházi Rendet, mint a’ Nemeseket. A’ Kolonits Conventiója is bizonyítja azt, hogy azon terheken fellyűl, melly a’ Nemesi jussokból es kötelesse'gekból folyik, nem illeti az Egyházi Rendet más taxatio, mintáz Anya Szent-Egj ház, és a’ szegények eránt való segedelem. — De ezen kötelesség az ö valóságos Nemesi jussokat nem gycngitti, sem pedig következtetest arra nem szolgáltat, hogy alkotmánybeli jussok megsértethessenek.

Az Esztergomi Fö Káptalan követje, a’Trenchin Vármegyei követ nyilatkoztatásának, azon okból, ne hogy halgatván a’Törvényhozó test előtt, a’ Constitutio sarkalatos törvényével ellenkező állíttásban megegyezni látzassek, az egesz Egyházi Rend nevében ellent mond, es a’ Jegyző könyvbe iktattatni kéri, merta’ 8-dik Articulus 1741 minden ollyaten előadásokat, mellyek a’ Státusoknak sarkalatos jussaikat e's szabadságaikat sértik, tilalmazza meg tsak Ország Gyűlésbéli tanátskozás alá is venni, es ezen Articulus meg a’ Kömnek benn vagyon. — De példa sints az Ország Gyűlés Áriáiban, hogy valaha az Ország előtt hallatott volna már 800 Esztendőktől fogva az az állittás, hogy a’ Magyar Országi Egyházi Rend Jószágai, a’ Státus Jószágai legyenek. Azért a’ Státusoknak pártfogásokat kérte, ne hogy ezen új szármozásu állít I ás az Ország Gyűles tárgyai köze lehetessen. — Hosszií volna a’ sok ellenkező okoknak megezáfolása, de megvagynak ezek már czáfolva az 17q0. ős 1811-dikben a’Státusnak az Egyházi Jószágok eránt. való jussáról kiadott könyvetskekben. — A’ miket Gömör Vármegyének követje Mossótzy Püspökről, és Kovachichnak

rexisse, ad omniaque onera, quae salus Regni exegerat, ex aequo juxta, ac alacriter concurrisse. — Ipsam kollonichianam conventionem documento esse, Clerum, praeter onera, e nobilitari illius Jure, et obligatione promanantia, nulli subjacere taxationi, exce-r pto unice subsidio, quo necessitatibus Ecclesiae et pauperum subvenire tenentur; quae tamen obligatio . reale illorum nobilitare Jus in nihilo debilitat, neque argumento, ad laedenda Constitutionalia illius Jura deservire potest.

Aletropolitani Capituli Strigoniensis Ablegatus, ne in factam in obversu m Constitutionalium Legum, per Trenchiniensem Ablegatum coram corpore Legislative declarationem, taciturnita- 1e sua consentire videatur, nomine totius Cleri contradixit, et hanc suam protestationem Diario inseri voluit; — articulus enim 8. 174Í, qui in inaugurali quoque Diplomate Regio provocatur, propositiones tales, quae cum Cardinalibus Statuum Juribus et libertatibus collidunt, tractatus Diaetalis nequidem materiam fonstituere posse, innuit. — Sed nec exstare in Actis Comitiorum, ullum elicitae decursu 800 annorum in Regni Comitiis ejusmodi declarationis vestigium, ut bona Ecclesiastica pro Status publici bonis considerentur. — Inpensius ideo rogabat SS. et OO. ne penitus novum hocce assertum, in Diaetalem assumant Consultationem. Se quidem refutatione singillativarum objectionum, molestum esse nolle, quum haec caeteroquin in editis hac in mat eria annis 1790et 1811 libellis, abunde refutata habeantur; nonnulla tamen silentio praeteriri haud posse; signanter: quae Ablegatus Comitatus Gömöriensis, de Episcopo Alossoczy, authoritate operis Kovacliiehiani ; Vestigia Comitiorum, quoad exmissos, 125