1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
N E G Y V E N II E T E D I K ÜLÉS. 4Q3 munkájáról: Veftigia Comitiorum, noitiellN Törvényeknek a? Törvénykönyvhöl való kihagyására néz ve előhoz, tudni való , hogy a’ szokás és gyakorlás. inellv mindennek a’ Lelke, tsak azon Írott Törvényeket esméri valóságossaknak, mellyek a’ Törvénykönyv* ben vágynak. — A’ mi azt a’ kérdést illeti, hogy az Egyházi Jószágoknak taxatiója az elokello sérelmek közé való e’? vagy sem? elő terjesztette, sőtt fel is jegyeztetni kérte, hogy October Holnapnak 25-dikén a1 múlt Esztendőben, midőn az Egyházi Rendnek taxa tiója a’ kerületbéli Ülésben felvététett, ítéletjek alá botsátotta a’ Státusoknak: nem de inkább ezen Tárgyat azon Országos kiküldöttségre hagyni kívánnák, melly a’ Sérelmeket rendbe szedi? de a’ Státusok egyet értő akarattal az elokello Sérelmek közé vették. — Jól mondotta a’Veszprémi Kanonok, hogy itt az Egyházi Rendnek helyheztetése nagyon kétséges. Mert a' Haza törvényeit megszegni nem akarja, ellenben a’ kegyes Apostoli Királyt, akinek kegyelmességéből lettek Püspökökké, ApáturokkS, Praeposlokká, Kanonokokká, sem lehet’s nem is akarják megbántani, sőtt mind a Fejedelemnek. mind a’ Hazának híven élni és halni akarnak. — I)e mivel ezen dolgot, már 2-dik Leopold Császár és Király is az Ország Gyűlésre utasította, bizonyos, hogy itt kell ennek felvétetni, és elvégeztetni. A’ Trénerén Vármegyei követ* minthogy Commit tenseinek nevében szólt, felelni tartozván, tagadta, hogy az Egyházi Jószágok, a’ Nemesiekkel egy természetűek legyenek, és egy jussal birattassanak; mert az Egyházi Rendnek nintsen az ő Jószágaiban egyenes, hanem tsak haszonvehető tulajdona (non Dominium directum, sed utile) kinek lehetnek tehát másnak tu-e Corpore Juris articulos, in medium adtulit, attendi haud merentur, quum juxta approbatam Regni consveludinein, communemque, qui cuncta animat, usum, illae saltim leges pro rea* libus agnoscantur, quae in Corpore Juris exstant. — Quantum vero in quaestione vertentem taxationis bonorum Ecclesiasticorum, inter praeferentialia Gravamina assumtionem attinet: pro sui legitimatioile insinuavit, Diarioque inseri orabat, se die 25-ta Octob. a. p. dum quaestio haec in Circulis agitaretur, judido Statuum substravisse: nonne materiam hanc, ad Deputationein in Gravaminibus operaturam relegare praestaret? SS. interim et OO. illam unanimi sensu, in serie praeferentialium pertractari voluisse. — Ex sententia sua loquutüm fuisse Vesprimiensem Canonicum, dum conditionem Cleri, hac in parte nimis arduam esse dixerat; — nolunt enim violare leges sed nec laedere Regem Apostolicum cujus dementia Episcopatus, Abbatias Praeposituras ct Canonicatus obtinuerant , Principique et Patriae fideles semper vivere et mori cupiunt. — Quum interim negotium hocce, jam per Imperatorem et Regem Leopoldum 2 - dum ad Comitia fuisset relegatum, certum est, illud hic debere assumi et decidi. Trencliiniensis Cottus Ablegatus, ex quo nomine Committentium proloquutus fuisset, ad praemissa se responso teneri existimans, negabat bona Ecclesiastica, ejusdem cum nobilitaribus esse indolis. —* Clerus enim, in bonis suis dominium saltim utile, non vero directum habet; quod, quum apud aliquem esse debeat, neminem praeter Statum publicum concernere potest, —-
