1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
1(|ü N E G Y V E N H E T E DIK ÍJ L E S. háziaknak nem a’ Jószág, hanem tsak n’ haszon vétel adatik, nem donatio, hanem tsak collatio által, ’s nem Státutíovál, hanem Camerális Resignatióval teli>esíttelik. 2) Az Egyháziaknak ideig óráig tartó jussal tsak a’ s’zemél- Iv'ekre adatik, nem mehet által a* Famillájára, nem adhat el belőle semmit, oil van mint a’ íidci commissum, de meg 3) jövendő kötelességek tellyesiV tésc végett adalik a’ beneficium; a’ világiaknak ellenben magok ’s Eleik érdeméiért ’s pénzért, úgy által is rnegven tulajdonkeppen a* Gyermekeikre, es eladhatják, elzálogosíthatják, terhelhetik is Jószágaikat, nem úgy az Egyházi Rend -1) a’ világiakat a’ Királyi A doniam béli Jószág megnemesílti; az Egyháziakat pedig a’ Papi Rend teszi Nemesi jussal élőknek 5) a’ Püspökök, ha Érsekekké lesznek, vagy más Püspökséget nyertek, az előbbi beneíic.u-. mot nem vihetik magokkal, az lOj?; lR-dik és 1723. 98-dik Articulusok szerint; de a’ világi Nemes Jószágot, akár hová mennyen tulajdonossá, sohasem veszti el, megmarad néki mind a’ Jószág, mind a' jövedelme. -— Ezek által az ellenkező vélekedésekre is meglővén már felelve, ezen követ a’ maga itéletjét Trénchin Vármegye kövedének előadásához kapcsolja, és ezen egész elmélkedését a’ Jegyző könyvbe irattatni kérte. A’ Komárom Vá.rmegyei követ, Commitlenseinek azt a’ nlasíttását jelenti , hogy az Egyházi Jószágoknak taxatiója az előkellő sérelmek között feladattasson. — Alert éppen azért, hogy az Egyházi Jószágoknak tulajdona Szent. István Király Rendeléséhen fundálódik, a’jussok szint olly gyökeres, mint a’ Nemeseké; a’ mi kötelességek pedig reá mérettettek, azokat az Egyházi Rend mindenkor tellyesitette, mert fegyvert is viselt, és 1715-dikben 2-do Quod personis Ecclesiasticis proventus hi, non Jure perpetuo, verum ad dies saltem vitae conferantur, ac ideo, prout ad familiam illius transire, ita ad instar Fidei Commissi abalienari nequeant. 3-tio Quod beneficia haec, personis Ecclesiasticis, ácopo explendarum sacerdotalium functionum conferantur, saecularibus contra, pro meritis, seu antenatorum, seu propriis, vel pro pecunia; — et sic transeant in proles cum proprietate, et facultate illa vendendi, oppignorandi, ac inonerandi, non item apud Clerum. 4-to Quod saeculares personae , nobilitatem per donationem, Ecclesiasticae contra per sacerdotale officium conseqaantur; quod denique 5-to Episcopi, si in Arch i-Epi scopos evehantur, vel alios E- piscopatus obtineant, praehabita beneficia, ad mentem 18. 1(347 et 98. 1723 retinere haud permittantur, saecularis contra nobilis, quocunque locorum se conferat, proprietatem bonorum retineat, et tam bona, quam proventus nunquam amittat. — Refutatis in hunc modum obmotis hanc in rem objectionibus, voto suo propositioni Ablegati Cottus Trenchiniensis accessit, et totam seriem argumentationis, Diario inseri postulabat. Comaromiensis Cottus Ablegatus, ex parte Committentium suorum, objectum taxationis bonorum Ecclesiasticorum , ad praeferentialia Gravamina pertinere censebat. — Eo ipso enim, quod proprietas praedictorum bonorum, in Decreto S. Stephani fundetur, Jura Cleri tam radicalia sunt, quam caeterorum Regni Nobilium ; nexas vero his obligationes, (Jerum omni tempore fideliter explevisse; annis signanter 1715. 1725. 1741. insui\
