1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 40. ülés

A. K-V VH;)-» \ E G Y V E N Felírással sürgettetni fognak, a’ közbe [frit sérelmeknek orvosoltatása, és az Ország gyökeres jussainak jövendőre nezve megerősitiése í'eltakHtatik , es a’ kiérthetnek megnyugtatása clérettetik, WAigvan azért O Felsége által leendő 'elfogadtatása ’s megerősi tté­­«tíjCTfnellán reménlfetik, mellyet bősz­­sznsabh V bizonytalan időre most már elhaHasztatii nem tanátsos; de meg le» Ivet az is, bogy az Országos végzés el­fen lévén, ebben is á’ Fő Rendektől el­lenkező feleletet nyerünk, ’s új vetél­­kedésered, minekiitánna a’ fundamen­talis törvényeknek megerősíttése né­­kick is nem lehet nem kívánatos, és as 4 z bészámittásra nézve annak idejében kü- Jöttös ArticuluStkészíttetni akarnak. — Üe:a’ Bars, JSógrad, Ilontb, Zemplén^ Metres, Borsod és számos több Vári ne­­gyeknek követjei a’ kerületbéli érteke­zés szerint lett megállapodás mellett maradván, mind a’ 4 már készen lévő irtieulusoknak felküldését addig hal­­laszíani kívánták, míg e’ mostani Fel­írás eránt O Felségének Királyi Válasz­­sza nem érkezik, mert mind eddig a* volt. a’ Státusoknak eltökéllett szándé­kok és igyekezetek, bogy a’ hozzá adott toldalékok nélkül Articulust. fclküldeni nem fognak , és hogy nem más men­nyen az Articulusokbá, mint a’ mik a’ Felírásban kérettetnek, meri ha a’hoz­za adottak nélkíil sánctiőnálődnak az Articulusck, akkor a’ 19-dik törvény 1790yi tsak felében orvosol tátik, bíz­ni pedig lehet, hogy Eő Felsége most sanctionalna a’ felküldendő Articuluso­­kat a’ szerint, a’ mint a’ kiküldöttség kidolgozta , melly megesvén a’ nélkül, hogy a’toldalékok, meílyeket az Or­szág felettébb óhajt, vclek legyenek, ha ezek utóbb külön föladatnak, kétel­kedni lehet, hogy sancti ónáltassanak. Mindazonáltal hozzá tette a’ Hars Vár­­megyei követ , hogy nem az Ország £D1K ÜLÉS, alioquin in Repraesentatione iterabitüf, t "> runcta, quae ad interventarum laesícé­­num medelam, et Constitutionalium Regni Jurium consolidationem pluri­mum conferunt., contineantur, spera- Vique valeat, articulos hos, pro desi­derata Regnicolarum tranquillatmrte, per Suam Majestatem benigne acce­ptandos, et sanctione donandos fore; id vero ad indeterminatum longius tem­pus differre, haud consultum, imtno verendum plane sit, ne Ext. Proceres hac. etiarri in parte DiaetSK inhaereant concluso, ac hoc facto novis discepta­tionibus, eo facilius ansa suppeditetur, quod fundamentalium legum confir­matio, illis etiam, non possit non esse quam exoptatissima, ipsique circa im­­pulationem, suo tempore separatum articulum condi cupiant. — Verum Bars ren sis, Neogradiensis, Hontbensis, Zompliniensis, Hevesiensis, Borsodien­­sis, et complurium Comitatuum Able­gati, in conformitate Circularium con­sultationum, submissionem mentiona­­toruvn articulorum, usque superventu­ram Suae Majestatis B. Resolutionem Regiam, differri optabant, eo, quod -firmum illud semper fuerit Statuum et OO. propositum, ne articuli absque additamentis substernantur, neve alind articulos, aliud Repraesentationem in­grediatur, nam si articuli absque ad­ditamentis sanctionarentur, casum in illum, vigor Articuli lQ. I79O/J in par­te saltim restabiliretur; prout interim credere par est, Suam Majestatem ela­boratis per Deputationen! articulis B. sanctionem haud denegaturam, ita vr­­cissim dubitare licet, emansura de prae­senti additamenta, quae tamen sum­mam. Regni desideriorum continent, si postliminio substernerentur, sanctione donanda esse; — dilationem tamen hanc, veluf Comitatus Barsiensis Ab­legatus reflectebat, non ad finem plane

Next

/
Oldalképek
Tartalom