1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 40. ülés
Gyűlés vegéig, midőn az Articulusokról yalóéConcer tatjó megesni szokott, értetődjön a’ hallasztás, hanem mihelyest O Felségének kedvező Királyi Válassza, nevezetesen az Adó he's zárni tr tása, és a’ Diaeta eránt érkezik, azonnal feladathassanak az egész már készen lévő Articulusok a’ hozzá adásokkal eggyütt, — És így a’ nevezetes többségnek megegyezéséből az J-ső pont ege'szen meghagyattatott. A’ 2-dik pontban mind a’ kifejezésekre, mind a’ dolog velejére nézve észrevételei voltak a’ Elölülőnek, úgymint: 1) midőn ezen pontnak az elején a’ szavakban: ut cum Excelsi Pro• ceres jam ipsi agnovissent etc. Execute vae potefiati suppeditandum fore, az inondatik, "a’ Fő Rendek már magok is megesmérték, hogy a’ Bészámittás Terhe nélkül inkább alkalmatosság adódna jövendőben a’ Diaetán kivül 'aló Adó kivetésekre, az valóban ok nélkül vagyon reá fogva a’ Fő Rendekre. Mert a’ Januarius 4-diki izenetjekben, mellyből ezen reá fogás kihúzva vagyon, azt mondják a’ Fő Rendek, hogy a’ jelentett következéstől való félelemnek tsak akkor volna helye, ha a’ hallasztás által egészlen kizárattatna a’ bészámittásról való Tractatus. Ebből tehát nem azt lehet kihúzni , hogy megesmérték jövendőben a’ könnyéttetését a’ Diaetán kivül való Adókivetéseknek, hanem inkább, hogy még az az eránt való félelmet sem tartották helyesnek lenni, mivel, hozzá adják, hogy jövendőre már a’ 2-dik Articulus által határ tétetik; ezen állíttat tehát, úgymint puszta reá fogást, kihagyattatni kívánta, annyival inkább, mivel ügy sem tartozik a’ dologhoz. A’ Sopron, Bars, Trendén és Szaholts Vármegyéknek követjei vittatták ugyan, hogy a’ Fő Rendeknek elő hozott izenetjekben egyenes megesmérés S£&S.I(J (> u \ Comitiorum, solitamque articulorum concertationem, esse inlclligendaui , verum, ut primum quoad imputationem et Comitia favorabilis Suae Majestatis emanaverit Resolutio, parati jam articuli una cum additamentis mox substernantur; — et in hunc sensum notabilis majoritatis consensu, primum punctum absque modificatione suo loco relictum est. In puncto 2-do, tam quoad stylum, quam quoad meritum, graves praesidi occurrebant reflexiones; signanter: 1-mo in initialibus verbis: ut cum Exc. Proceres jam ipsi agnovissent etc. Executivae potestati suppeditandum fure minus apposite statui, Excelsos Proceres id, quod absque reális imputationis onere, alliciens pro tentanda in futurum quoque extra-coinitialis contributionis augmentation argumentum suppeditandum sit, agnovisse; — in Nuncio enim 4-tae Januarii, e quo idem infertur, Exc. Proceres id saltem dicunt: metum hunc, tunc duntaxat locum habere posse, si per dilationem, via ulteriori de imputatione Tractatui praecluderetur, unde non facilitandam in futurum extra-comitialem contributionis augmentationem verum illud potius deduci posset, quod ne conceptum quidem eatenus metum pro fundeto liabeant, addunt namque: pro futuro per articulum 2-dum prospectum haberi; assertum ideo illud, velut baud reale, et ad rei meritum nihil quidquam faciens, exmitti optabat. D 11 A G E S í M A. 5g5 Comitatuum Sopron, Bars, Trendén et Szabolch Ablegati, per Praesidem in dubium vocatam Exc, Procerum agnitionem, exinde inferre conten-99 *
