1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 20. ülés

i6(y HUSZADIK ÜLÉS. Olvasta ezek után a’ Nádor Ispányi Ítélő Mester a’ Társba vett kegyelmes Királyi Választ; mellynek végeztével. Bars Vármegyének követ je, úgymint mostani kerületbéli eggyik Előlülő je­lentette. bogy későbben esvén értésé­re e’ mái Országos Gyűlésnek tartatá­sa, ugyan mái napra keriiletbéli Élést hirdetett légyen ki, a’ végett, hogy a’ Státusok e’ jelen Királyi Válaszról ér­tekezhessenek, addig tehát, míg ma­gok között az értelmeknek egybe sze­dése megkészülbet, e’ 1 argyban az Országos Tanátskozást felfüggesztetni kérte. A’ Státusok Elölülője azt ugyan jóvá hagyta, hogy e’ Tárgyban, mi­­nekelőlle Országos Gyűlésen elő-vétet­­tessen. a’ Státusok kerületbélit léseik­ben elmélkedjenek ’s értekezzenek; egyedül a’ jó Rendnek fenntartásáért kivánta a’ kegyelmes Királyi Választ ezen Országos t lésekben a’ Státusok­nak republikáltatni. — A’ Státusok­nak törvény es észrevételeiket e’ Tárgy­ban nem akarja gátolni az Előlülő, de vágynak az Ország Gyűlésnek még más elő kelő tárgyai, tudniillik a’ Királyi Előadások, mellyek eránt az Ország Rendei márkikuldöttségctis rendeltek, és ezen Intézeteiket Eó Felségének az előbbi Felírásban jelentették is, sőtt azon Országos kiküldöttség a’ reá bí­zott munkát már el is végezte és Ele­gyes Országos t lésben benyújtván, a’ Jelentés nem tsak közönségessé téte­tett, hanem a’ prés alul is immár ki­szabadult. — Annál fogva ezen Tár­gyat nem lehet félre tenni. főképpen midőn a’ Királyi Előadásoknak Tör­vény szerint is az első Tárgynak kell lenni az Ország Gyűlés foglalatosságai között; szükséges tehát, hogy midőn a’ Király i Válasznak Tárgy aiban fogla­latoskodunk, tellyesítsük a’ másik ré­szét is kötelességünknek, mellyre u­­gyan azon Királyi Rendelés által is ser­kentetünk, ne hogy ezt elmulatván, a’ Lecta post haec per Palatinaleüi Protonotariurp B. Resolutione Regia, Comitatus Barsiensis Ablegatus, qua pro tempore Circularis Praeses, se de celebranda die hodierno Sessione tar­dius edoctum, Circularem Sessionem eo recte, ut SS. et OO. tenores R. hu­jus Resolutionis uberius perpendere valeant, scopo indixisse referens, us­que dum sensa sua conciliaverint, sus­cipiendas eatenus in Regnicolari Sessio­ne consultationes tantisper suspendi o* rabat, f Statuum Praesidi id, ut in Circu­lis hoc in merito praevie consilia con­ferantur, probabatur quidem, seque recepti duntaxat ordinis gratia, R. Re­solutionem Regiam republicandam dis­posuisse , neque justas gravi hac in materia Statuum reflexiones morari velle dicebat , — superesse interim alias etiam Diaetalis Tractatus, easque non minoris indaginis materias, Pro­positiones videlicet Regias, quibus SS. et OO. per exmissionem Deputationis se jam accinxerant, imo id Suae Ma­jestati jam in priori Repraesentatione insinuaverant: ac ideo posteaqunm ex­­missa Deputatio delata sibi provincia defuncta, relationem exhibuisset, et haec in mixta Sessione praelecta, jam et prelum excessisset, objectum hoc praeteriri eo minus posse, quod Pro­positiones Regiae alioquin positiva Le­ge, velut primum objectum Diaetalis pertractationis designentur: dumve caetcrisB. Resolutionis punctis occupa­mur, illud etiam, quo ad pertractandas Propositionem Regias inviamur, effe­ctui mancipare oporteat, ne hoc ne­glecto, nos cum temporis jactura ad eum rursus, a quo descivimus, Lega­lem tramitem, per subsecuturam Re­solutionem reinviari contingat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom