1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 20. ülés
S E S S I O V dolog késleltessen, és az ujjabb Felírásra is, szinte fsak azon utasíttás jöjjön Válaszul Eő Felségétől. Jelentette ez alkalmatossággal a* Komárom Vármegyei követ, hogy Committenseitől pótolólag azt a’ legujjabb utasítást vette légyen, hogy mc'glen a’ Hazának már a’ Felírásban vett. Fő Sérelmei nem orvosoltatnak , addig a’ Királyi Előadásoknak Tárgyokban semmi módon bele ne ereszkedjen. — ügy a’Borsod Vármegyei követ is szint azon, már előbb is vóltt utasításának ujjabban Committenseitől vett megerősítését nyilatkoztai la. — Hasonlóan Trenchén Vármegyének követje egvenes ellenkezését jelentette az eránt, bogy mind a’ Királyi Válaszra, mind pedig a’ Királyi Előadásokra való Felírás egy úttal eszközöltessen, mivel az Oi ■szag Rendei az előbbi Felírásokban azt mondották, hogy addig, míg a’ Constitutio megerősítve nintsen, minden egyébb munka haszontalan és sikereden lészen. Már pedig a’ közeliebb érkezett Királyi Válasz nem tsak nem crősítti, de inkább gyengíti a’ Conslitutiót, midőn határ nélkül való hatalom gyakorlásnak láttzatik utat készíteni akarni, azért világosan ki jelentetni kívánta, hogy előbb mint sem más Tárgyba botsátkozzanak az Ország Rendei, Eő Felségének a’ Constitutiónk eránt kedvezőbb Királyi elhatározásától várakoznak. Szathmár és Gömör Vármegyének követjei pedig igen is azt, a’ mi legjobban fáj, orvosoltatni az első kötelességnek esmérik. De világos utasítások lévén, hogy az Országos Elaboratumoknak megvi’sgálását ’s törvényesíttését minden módon eszközölni igyekezzenek, kötelességeknek lenni esmérik azt is, hogy a’ Királyi Előadásokban is , mellyek ugyan azt tárgyazzák, egy úttal bele-ereszkedjenek, ’s azért mind a’ két Tárgyat egyszerre felvetetni, ’s felíratni, ’s ahoz képest I G E S I M A. 167 Insinuavit ad haec Comitatus Comaromiensis Nuncius: recenter adlala a Committentibus suis suppletoria Instructione per expressum caveri, ne quoadusque Constitutionales laesiones resanat ae fuerint, pertractationem Propositionum Regiarum quaqua ratione ingrediatur. In hunc aeque sensum emanatam prioris confirmatoriam Instructionem, ad se proximius perlatam, provocavit Comitatus Borsodiensis Ablegatus. — Ablegatus vero Comitatus Trentsiniensis.Repraesentationcm quoad utrumque Resolutionis Regiae membrum, Constitutionales utpote laesiones, et Propositiones Regias, absque contradictione simul pertractari posse negabat; — in priori namque Repraesentatione asseverabatur per SS. et OO. omnes conatus irritos futuros, si ipsum Constitutionalis consistentiae fundamentum praeferenter obvallatum non fuerit; — jam vero per postremam Resolutionem, Constitutioni non tantum firmitatis nihil accessisse, ut potius , quum absolutae potestati in antecessum fundamenta jaciantun, ea magis quoque debilitata exstiterit; priusquam idcirco ad alia digressio fieret, a favorabiliori, quae Constitutioni Consistendam asserat, Resolutione Regia praestolandum esse censebat. Szathmariensis et Gömöriensis Comitatuum Ablegati peraeque urgendam eorum, quae acerbissimae sunt, laesionum medelam, ad primas pertinere officii partes recognoverunt, at strictissimis quoad assumenda Regnicolarium Reputationum operata Instructionibus se ligatos, obvertentes, quum Propositionibus Regiis hoc ipsum messet argumentum, utrumque junctim pertractandum et rernonstrnndum. ac suscipiendas quoad Resolutionem Regiam Circulares Consultationes, una 42 *
