1848-1849 Iromány • Ministeri jelentés / [s.l.] / [s.n.] / [1848]

Ennyit azonban a’ behajtás körüli sikeres intézkedés feltétele alatt mar csak oknál fogva is biztosan felvehetni véltem, hogy a’ természetbeni katonai élelmezés terhe October végével meg szűnik; ’s ha tekintetbe veszem, hogy körülbclo'1 237 OuO telek minden úrbéri tartozásoktól, ’s adózásoktól ingyen fölmentetett lehetetlen - meggyőződésre nem jutnom, hogy csak hanyagság okozhatandja, ha legalább a’ kitett mennyiség, de annál jóval több is he nem hajtatik.

Ezen hanyagság eltávolítására egy részt a jutalmat, más részt a felelőséget tartván czélszerü eszköznek; a’ B / alatt ide rekcsztett törvényjavaslatot bátorkodom indítványozni.

2) A sz. k. városok királyi diját illetőleg: ezen kir dij öszesen 18,006 ftra megyen évenként. Óhajtottam volna ezen díjnak, ’s a’Szepesi XVI városok 18 231 ftra menő hasonló dijának öttől százzal számított tökéjét, a’ hitelintézet törvény által félmillió pftra ki szabott tartalék tőkéjének előteremtésére fordítani, ’s azért a’királyi városokat és a’ Szepesi XVI. város kerületet ezen tökének letételére — nem kötelezőleg azonban' hanem hazafiui indulatukra hivatkozókig fel szólítottam. — Esztergom városa teljes készséggel felelt meg felszólításomnak, ’s a’ tőkét valósággal már le is tette; — de példáját az ajánlkozásban csupán egy két város követte, némellyck a dij fizetés törvényességét ugyan kétségbe nem vették, hanem a‘ tőke le nem fizethetését szorgos körülményeik által mentegették; némellyck azonban, különösen Győr városa magát a’királyi dij fizetésnek törvényességet is kétségbe vette.

Én, a’törvényesnek ismert tehernek elengedésére magamat felhatalmazva nem érezhetvén; ’s tekintetbe vévén azt is, hogy a’ Sz k. városok dija Ulászló VII. D. 3. törv. rzikkelvéből veszi eredetét, ’s az 1635: 1. és 1715: 98. t. czikkek által világosan is törvényesítve van; a- királyi dijnak rendes fizetését — ha csak a’ tőke letételével meg nem szüntetik — elrendeltem.

A törvényhozástol függ, cz'm királyi dijnak cl vagy nem engedése iránt határozni. Valamint a’ Szepesi XVI. város dija iránt is, mellvet eddig a’ köz adón felül fizetett, ’s mellynek eredetét a’ Lengyclektóli viszaváltásra vonatkozónak Ítélem, ’s teljeséggel nem úrbéri természetűnek , mint ezt azon kerület állítja.

3) A’ papi (vár erősítési) segély adót mint az ország megegyezése nélkül a’ kormány által önkényleg szcdcitct, s több országgyűlések által sérelemnek nyilatkoztatottat ’s annál fogva törvénytelent, a' rovatok közül kitörülni kötelességem vala.

•1) Valamint szintúgy a’ zsidó türelmi adó váltságot is, mint törvényen szintug.v nem alapulót; ’s a’ nemzet humanitási érzelmeivel gyűlöletesen ellenkezőt.

5) Mivel a’ köz teher viselési alapon a’kormány hivatalnokok is, a'hon többi polgáraival egyenlőn adózandnak, az úgy nevezett tisztjellcmi, és nélkülözési dijjakat (Character , és Carenz taxák) szintúgy megszüntetendőknek Ítélem.

6) A' rendes jövedelmek legfőbb *s legkényesebb ágát a’ só teszi; mellynek tiszta jövedelme a’ folyó félévben is közel 3,000,000. pftra számítható. Erdélyen kívül.

El nem halgathatum azon erős meggyőződésemet, hogy a’ só első szükségi czikk lévén, annak szerfelctti drágasága nyommasztólag hat, ’s ép a legszegényebb nép osztályt terheli legsúlyosabban. — És azt sem halgathatom el, hogy ezen általános status gazdászati szemponton kívül, a’ só árának leszállítása mellett egyéhb okok is szúllanak. Nevezetesen :

1) hogy a’ só drágaságát egy fél század óta minden országgyűlések örökké panaszolják, ’s annak leszállítása legáltalánosabb óhajtás.

2) Alig ismerek egy módot, mclly a’ határ őrvidékeknek megnyugtatására többet tehetne, mint a* só árának tetemes leszállítása.

3) A tengeri sónak áiát leszállítani egyéhb indokokon kívül, már csak azért is indíttatva kellett magamat éreznem, mivel az austriai kormány, minden clólegcs notificatio nélkül Dalmátiában a’ sóárt tetemesen leszállítván; ez által a’ tengerparti vidéken a’ csempészet olly nagyszerű kifejlődésnek indult, hogy a mi raktáraink többé alig árulták