Szemere Bertalan követjelentesi beszéde. / Miklósvár / Hermány Károly és társánál / 1847
12 dekeink' roppant serege. Mi most kereskedési tekintetben a dicsőnek nevezett Magyarország? Nem egyéb mint Austriának szolgáló gyarmata, s ha hazánknak gyomra tele volna is tiszta aranynyal és ezüsttel, az sem volna elég, a mostani igazságtalan vámrendszer mellett minden pénzűnknek szükségképen Austriáha kell kifolynia. Ez igazságtalan vámrendszer ellenében, mely fő oka a magyarok’ szegénységének, mellettünk szól törvény, igazság, maga a fejedelmi eskü mellettünk szól, — de azért maradtunk továbbá is gyarmat. És miután termékeinknek Austria nem nyújt szabad piaczot, mint Austria’ mindenféle termékeinek szabad piaczot nyújt hazánk, termékeinknek utakat választottunk a külföldi piaczokra, északra Austrián túl, és délre Fiumének a tenger felé. Ennek következménye leendett volna a mezei gazdaság’ fölvirágzása, minek folytában a megszaporodott tőke müipari vállalatokba menvén ált, s e kettő kölcsönösen emelvén egymás’ értékét, az ország’ lakosai eddig nem ismert jóllétet élvezendettek volna, s különösen e megye is, mint a mezei gazdálkodásnak Istentől megáldott egyik földe, és e tüzvésztűl megrongált város is, mely a kézi mesterségeknek legszorgalmasb székhelyei közé tartozik. Azonban ez érdek sem nyert kielégítést! a balparti vasút, melynek széle megyénket is érintette volna, végig aligha fölépül,
