Szemere Bertalan követjelentesi beszéde. / Miklósvár / Hermány Károly és társánál / 1847

11

\ elésére országosan semmi goiul nem fordittatik, más részről a közköltségen tartott tümlöczök által leginkább a bőn’ terjesztésének szándéktalan czélja éretik el? De mind ez nem szűnt meg, a bűn s büntetés mint volt, határozatlan maradt, a népnevelés tespedend régi állapotában, s a tümlöczök ezután is lesznek a gonoszság’ statusiskolái.

Kielégítést vártak a bányatulajdonosok, mert ők a mostani rendszer mellett életveszélylyel csak azért hozzák ki a föld’ kebeléből az érczet, hogy a kamara’ tisztei által hivatalosan megraboltassanak.

S nem várta e az adózó nép méltán, hogy a kötelező ürükváltság’ nagy eszméje elvégre ki fog mondatni, s hogy a katonai élelmezés’ és szállásolás’ terhe, miután benne két országos választmány fáradozott, vállain csak ugyan meg fog könnyítetni?

És a birtok-viszonyok vannak e szabályozva!? Az ösiség meg döntetett e? Legkevésbé sem. És állít hatott e a diaeta hitelintézetet, melyből eladósodott szegény földbirtokosaink olcsó kamatra kölcsönt vehessenek? Nem, mivel a kormány, elég rutul, használni akarván szorultságunkat, saját pénzünkért függetlenségünket kívánta. —

De még koránsem számoltam elő minden érdeket mely kielégítést reményit. Kielégítést várt anyagi ér