Beszédtár Záratékul az 1841/2dik országgyülési Jegyzőkönyvhöz / Kolos'várt [Kolozsvár] / Nyomtatott a Kir. Lyceum Intézetében / 1841-[1842]
1842 / 49. ülés
2 Martius 12-én tartott rálatába ereszkedni nem szándékok, — többen azokat csaknem részletekig tagialák. Ezekre elégséges lenne annyi felelet, hogy ntasitás bírálatba avatkozni nem csak egyes tagoknak, de magának a’ törvényhozó-testnek is joga nincs (helyes); — és tisztelettel kinyilatkoztatva, hogy illy bírálatoknak, reám,— s bizonyosan több társaimra is semmi hatása nem leend, midőn a’ tisztelt tagokat arra kérem, hogy utasításaink magyarázóinak minket, biráinak küldőinket ismerjék el (tetszés); nem kérek egyebet: mi»t —hogy a’ törvényhatóságoknak a' törvényhozásba szabad utasítás adhatássali független részvétők jogait nem bántani méltóztassanak. Ennyit — a" felhozott ellenvetésre felelni elégnek tartanék, de minthogy azon állítás iránt, hogy az utasítás-kérés nem volna szükséges, nézeteimet felfejteni kívánom azokra nézve, miket felhozni kívánok, hogy utasításom megé buvás ürügyét magamra ne vonjam, szólanom kell utasításomról, de azt azon nyilatkozattal teszem, hogy a‘ mit arról, és annak részleteiről mondandók semminemű magyarázgatás, vagy bírálat alá nem bocsátom; s csak annyiba kívánom érinteni, mennyiben az utasitás-kérés szükségét épen abból kell következtetnem. Nekem a’ tisztválasztásról van utasításom, tiszta és elhatározó t. i. azt tartja, hogy az országos választás alá tartozó sarkalatos hivatalok közül a’ főkormánynoki, udvari cancellári, országos elnöki, és itélómesterin kívül, a’ több országos választás alatti hivatalok választási jogáról lemondva, azt egyoldalulag a’felségnek ajánljam által, és azok helyett a1 megyei tisztválasztásnak minden megerősítéstől szabadon, úgymint az a' szomszéd magyarországi törvényhatóságoknak jogok van, megnyerését eszközöljem. Ezen utasítását küldőimnek az előleges gyűlésekben indítványoztam is. de több követeknek ez iránt utasításuk nem lévén, nem pártoltatott. Van utasításomnak egy más pontja, melly kötelességemmé teszi, ha előbbi indítványom elvettetnék, a' tisztválasztási törvényt a’ legszabadabb elvekre építeni, 's ollyat eszközölni, melly által kormányi megerősítés alól, minél több hivatal mentessék fel. Az előleges gyűlésekben több indítványok tétettek, mellyeket alsó-Fejér követe a' tegnapi ülésen csaknem mind felhozó, főleg vala egy indítvány, mellyhez egy előbb egy többség közelíteni mutatkozott, noha egy nem kevés számból álló vélemény állott azzal szembe módosítást javalva ahoz ollyat, melly az előbbit lényegesen megváltoztatná. E’ feletti bővebb fontolgatások ’s vitatások eredménye nem megállapodás, hanem az lön, hogy azon tervet mindkét fél czélszerűtlennek, rosznak, ’s idővel a' hazának helyrehozhatta!! kárát okozónak talált, sőt épen azon fél, melly azt előbb tervezé legkcvcsbbé vala azzal megelégedve. Ebből következett, hogy a bővebb fontolás. és a’ tárgy iránti részvét, melly a1 kérdést mélyebben vizsgálni, ’s lehető jobb tervet állítani elő mindnyájunkat elfoglalt, hozá létre azon más indítványt, melly mint ollyan csak elóleges gyűlésekbe terjesztetett elő, és a’ mellyről a’ tegnapi ülésen a tek. KK., és RR. is hallottak. Már miután ezen második terv egy olfy ágát foglalja a dolognak magában, melly a’ tisztválasztás kérdése szoros körén ugyan — kivül van, de csak a' mcllyre látjuk a’ tisztválasztási törvényt kár nélkül, és hasznosan épithetónek; azonban tiszta utasításunkba van,— a’ mi különben is lelkiismeretes kötelességünk — a’ haza javát lehető legsükerebb módon eszközölni; midőn utasításunkban tan hogy minden előforduló esetekről küldőinket tudósítsuk, és mind annyiszor valahányszor szükségesnek látjuk pótlék-utasitásaikat kérjük, állít hat ja-e bár ki meggyőződését kötelességünkkel szembe? s állithatja-e az ellen, hogy utasításra szükség nincs? A’ tek. KK. és RR-nek van joguk kívánságunk teljesithetésére időt adni, vagy azt megtagadni, de azt elítélni, hogy mi szükségesnek lássuk-e 'agy nem? joguk nincs, mert az csak a’ mi jogunk; és midőn a tek KK. és RR-nek fenmarad jogok a’ kérdés érdemében —midőn az oily állásba forduland elő minket attól, a' mi küldőink voksa leend, többség határozata által elvetni, és a véghatározat-tétel a’ tek. KK. és RR-ké lévén semminemű megszorítást kevés időhaladék által szenvedni nem fognak; biztatom magamat azon reménnyel, hogy kérésünket méltat
