Jelentése Komárom vármegye 1839/40 évi országgyülési követeinek / Komáromban / Weinmüller Franciska cs. kir. szabadalmas Könyvnyomtató-Intézetében / [1840]

büntetéseknek helye nincsen, mivel közel fél szájad gyakorlata ellenkezőt mutat, mind ezeknél fogva inkább állították, hogy az aggodalmuk meg szüntetésére törvény alkottassák.

Feleltek ugyan erre a’ Harck és Rendek 2 ik izenetjökben terjedelmesebben , hogy a’ végrehajtó hatalom az 179^.— 12-ih törvényen túl lépett, midőn egyes polgárt olly esetben, mellyel törvény nem tilt perbe idézett, — felhordták azon törvényeket mellyek megsértettek, az idézés kívül, midőn börtönözéssel van öszve kötve, magában büntetés, mellyet semmi fel mentő ítélet ki nem pótolhat, az 1715. évi 7-ik czikk világosan ki mondja, hogy híitelenség eseteiben az idézés mindenkor be fogalás elölt történjék, — a’ bírói hatalom is, valamint a’ végre hajtói hatalom a’ törvényhozástól nem lehet független, és hogy a’ fo törvényszékek függetlensége, csak a’ törvényhozás rendes formájának megtartásában , és törvény rendeletének egyes esetekben szabad lélek-isméret szerénti alkalmaztatásában határoztatik meg — nem létezett soha illy széles kiterjedésben a’ bírói függetlenség, sőt a’ törvények igazságtalan bírák ellen büntetést rendeltek , azon törvények pedig nincsenek el törölve, — példák mutatják, hogy a’ bírák törvénytelen ítéletei Országgyűlésen semmisítettek meg — 1811 , és i8í5 ki Országgyűlésen is a’ pénzbeli viszonyok iránt ki adott felsőbb rendelések szerint hozott ítéletek törvényteleneknek nyilatkoztattak, — az a' szokás is, melly a’ Curiánál létezett, az eljárást nem törvényesíti, sőt az ellen az Ország Rendei már 1807. esztendőben panaszkodtak. — Elő adták továbbá

18