Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Mártzius’ 50-án tailott tása az ellene kiadott prosecutoria sententia ereje mellett ez házában nem egyszer tétetett, házanként, mindenek kötelességévé, ’s ennélfogva mint egy számkivetett, hazáján kivűl mulatni kéntelen. Hogy mennjire megnehezittetett légyen nevezett atyánkfiának, mint alperesnek, állása bizonyitja azon környülállás is, miszerént azon kormányszéki titoknok, a’ ki megtalálás következésében hi\atalánál fogva az ítéletben tiltó parancsot adott (inliibitionale mandatum) törvényes pecsétjétől ítéletlenül azonnal-^negfosztatott. Zudor János, Szalántzi Sámuel, Latkai Josef\ Jablantzai Elek atyánkfiái azért, hogy az első, mint A.fejér vármegyei f > biro 1834-be Julius 11 -én a’második mint alispán ugyan azon év Sept. 11-én az üdősebb főbirotól, a’ki mint kir. hivatalos a’ törvényhatóságon kivűl volt, - engedelmel nem kérve, köz gyűlést hirdettetni, ’s valamint Zudor János az első köz gyűlés’ alkalmával, szintúgy Laskai Josef is , mint idősb alispán, a’második ülésben elnökösködni, Jablantzai Elek pedig mind a’ két rendben a’ tollat vinni nem kételkedtek ; meghallgattatásokon kivűl hivatalaikból mindnyájon felfüggesztettek, és köz kereset alá vettettek, (8056. K. sz. 1834. 10,573. K. sz. 1835.) jóllehet az 1791 -béli 12 ik törv. czik ezen szavai: „si autem objectum tale esset, quod generalis congregationis convocationem requireret, tunc in urgenti casu medio supremi officialis, vel ejus vices gerentis, breviori quo fieri poterit sub termino illa indicetur“, a’ gyűlések tartását a’ főtisztek nem létében , vagy távol létek eseteiben, vices gerenseikre (kik ugyan azon törvény szerént az elsőbb kerületi tisztviselők) bizta. Mely bánás módja annyival különösebb vala , minthogy Zudor Jánosnak , mint bocsánatért esdeklettnek , későbben az actio elengedtetett, (11,784. K. sz. 1834.), a’ többiek jóllehet magok mentségeiket a' felséghez terjesztett folyamadásaik rendjében megtették, -'sőt az egész vármegye 1836-ba Dec. 15-en tartott közgyűléséből, a’ felséghez tett felírásában az említett tetteket, melyekért az említett személyek mint tisztviselők köz keresel alá vettettek , magáévá tette, - mind ezeknek helyet nem adva (949. K. sz. 1857.) a’ perből kiholt Laskai Josefet kivéve , pereltetnek. Ifj. gr. Bethlen János, Imre György, Professor Erisei János, szószólló Csejdi János és Barabás Mihály atyánkfiái azért, mintha az 1854-ben Oct. 25 én Udvarhelyszéken tartott közgyűlésen lázaszló beszédeket tartottak volna, közkereset alá vettettek (6445. K. sz. 1855), ’s a’ meghakdozott Csejdi Jánoson kivűl, mind négyen, ’s a’ mi több, nem illető törvényszékeik előtt pereltetnek, hanem a’székely törvények ellenére, a’ kir. tabla eleibe idézteitek. 1Q24 Gyula Fejérvári iclv. Farkas Sándor, Erdélyi János, László Antal, Követsi János és Fogarasi Antal, atyánkfiái ugyan közgyűlési beszédeikért, hivatalaikból felfüggesztetvén , köz kereset alá vettettek (2,559. 6975. K. sz. 1855. 5,702. K. sz. 1756.) B. Kemény Pál volt országgyűlési követ, atyánkfia, a többek közölt egy a’ nemes Marosszéki székelyekhez a’ maga neve alatt kibocsátott oly tartalmú nyilatkozatért, melyben a’ nemes Marosszéki ló fő, és Darabont! rendeket figyelmeztette, hogy a már kihirdetett koz gyűlésre jogaik gyakorlása végett jelenjenek meg, jóllehet azon közgyűlés még 1853-nak a végén tartatván, az érdeklelt figyelmeztetés az igazgatás előtt nem hogy titok lett volna, sőt az akkori választás következésében, a főtisztül elkezdve, az egcsz tiszti kar a felség megegyezése hozzá járulásával megújiltatott, nevezett atyánkfia mégis, az országgyűlése eloszlatása után, köz
