Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
«r* Százotvcnharmaaik Országos Üléshez. 1Q25 kereset alá vettetett, sőt több Marosszéki nemesek a’ kik t. i. azon figyelmeztetésnek kézről kézre adását előmozdiltották , — csupán csak azért, csak nem két évek eltelcse után, a’ két évek eltelese után, a’ székely alkotmány ellenére a’ k. t. elébe idéztettek. B. Apor Jósef atyánkfiái, ns Háromszéki alk, biro, és volt országgyűlési követ pedig a’ nélkül hogy meghallgattatott volna, az országgyűlése után hivatalából felfüggeztetett (4291. k. sz. 1855.) hasonlóképpen Szaboszlai György atyánkfiának Károlyfejérvár részéről volt egyik országgyűlési követnek (6954. k. sz. 1855) követi hivatalos tudósításai felkéretvén, ugyan azon évi 11, 108. k. sz. alatt bizonytalan, és további határozattól függő környülállások okul adása mellett, nevezett Szaboszlai György, a’ fő biroi hivatalból, a’ nélkül hogy a’vádakra nézve meghallgattatott volna, elmozdittatott, és még az is, hogy a’ tartandó választáskor candidatioba tétessék, megtiltatott. Csak azon sérelmeket emlive ez úttal, melyek némely egyes hazafiak ellen köz gyülésbé i szavaikért, téteményeikérti megpereltesök , ’s hivatalaikból törvény ellenérei felíüggeszíésök által történtek, ’s arra nézve, hogy több k. hivatalosok sorából kihagyattak, az e lárgjban tett országos feliratra hivatkozván, ’s csak ennyit jegyezvén meg e’ felöl, hogy ezen k. hivatalosi tisztjektől, méltatlanul megfosztanak, nagy részint olyanok, kik a’ köz bizodalommal, a’ mint a’ TT. KK. és RR-nek ezen országgá ülés alatti választásaik bizonyítják, kitünőleg birnak , sőt némellyek közülök, valamint az 1855-beli cathastropha előtt az igazgatástól nyert hivatalaikban annak is bizodalmát bírni láttattak, úgy az országos választások következéséül, felsőbb megerősítés által már újra jeles hivatalokba léptek, mellőni kívánjuk az üdő szűk voltáért, mind azon méltatlanságaknak, mellyeket több más hazafiak alaltomas feladások az 1791-li 24. t. czikk ellenére az igazgatás által, nem csak hogy elfogadattak , sőt azoknak következésében az országos tárt kiürittő költséges kinyomozások rendeltettek; légyen elég a’ szomorú helyheztetésnek megfogására annak tudása, hogy barátságos körben ki ejtett ártatlan szavak, jó szándékból eredeti tettek, balra magyaráztattak, és elég fontosoknak találtattak arra, hogy akár mely jó érzésű hazafi a’ polgári bűnök legnagyobbikával, a’hódolati hit megsértésével, és köz bátorság megháboritásával vádoltassék, ’s mint olyan köz kereset alá vettessék. Az igazgatásnak azon hatóságát, miszerént a'közbátorság fenntartása végett felügyelői kötelességénél fogva, annak megháboritóit megzabolázni, ’s azáltal az egyes polgárok csendességére megkívántaié közönséges rendet fenntartani joga van, kétség alá hozni nem lehet, de azt sem tagadhatni, hogy az 1791-li 8-ik t. cikk ezen rendszabása szerént: „forma judiciorum stabilita non immutabitur, sed secundum ............leges; et diplomaticam regni constitutionem judicia per competentes judices legaliter constituendos celebrabuntur, executiva potestate per suam majestatem, et successores ejusdem in sensu legum exercenda“, a’ végre hajtó hatalomnak csak is a’ törvény értelmében kell gyakoroltatni, — mellyekhez képest, midőn az A.C. III. 6. sz. 1. Íz. szerént: „nemes ember csak coram competente suo judice tartozik törvényt állani“, a’ gyűlésekben ejtett hibás szavaknak , és törvényellen elkövetett tetteknek megfenyitése pedig a’ II. K. II. 69. III. 5. sz. 10. $-a és 1791-ik ÍJ. czikk .// allatti szabálya szerént azon gyűlések, melyben a’ szavak mondottak, a’ tettek elkövettettek, hatósága alá tartozik, még pedig oly szigorúén, hogy az ülésekben 481 *
