Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Mártzius 50 án tartott kŐllsönös, ’s hiteles felvilágosításokból fejlik ki, a’ midőn semmi sem fontosabb mint egy oil iromány melynek betűi nemzet tsjfejedelem viszonyait illetik, igen óhajtandó, hogy a’ felség országgyűlési dolgokban csak is azon tudósításokra, melyeket az ország rendéitől vészen, mélloztassék k. leveleibe kifejtendő nézeteit alapítani, ’s ’s ezen leiratait, nem közvetőleg, mint a’ múltkor több rendbéliekkel történt, hanem közvetetlenűl a’ KK. és ÍÍR-hez intézni. Végezetre minthogy az országgyűlés törvényhozói magoss elliivattatásának csakúgy felelhet meg, ha tanácskozási szabadsága, mind az egyes tagokra mind pedig az egész gyűlésre nézve, azon határok között, mellyeket a’ törvények kijeleltek fennlartatik, a’ törvények pedig valamint az egyes tagokra nézve azt, hogy az országos tanácskozás alá tartozó tárgyakat többen is együtt barátságos körben elölegesen fontolóra vehessék, nem tiltják, szintúgy a’ három polgár nemzeteket is attól, hogy egymás közöt ayafiságosan ne érlekeződhessenek, el nem zárják, - sőt az 1761— ki országos gyűlés October 5—ki jegyzőköny vének ezen szavai: „continuatur lectio operis commissionis nunc statim nominatae et ejus lectio Jinilur, — inclyti status autem cupiunt ut hora quarta pomeridiana, hodierna adhuc die hic in curia statuum confluant inclytae nationes, et tanquam in confluxu nationum opus hocce perlectum iterum perlegatur, ut crastina sessione inch status et ordines suas exponere possint reflexiones— az 17.40-1 i or szággyűlés jegyzőkönyvének is 2-ik lapja ezekben : Jelenti továbbá (a’ k. táblai elnök) azt is: hogy valamint nagy örömmel értette volna ö excája és a’ l. tábla , hogy a' több ns statusok és ItR. előbb nemzetenként azután minnyájan öszve ülve tartott atyafiságos tanácskozásokban a’ megnevezett személyeknek választásában megegyeztenek volna, — azt igazolják , hogy a’ három nemzetek mikor nékiek tetszett az országos tanácskozásokat megelőzőleg nézeteik véleményeik’ megegyeztetése végett közös üléseket tartottak légyen, néha pedig csak két nemzet is ült öszve tanácskozni, minek példáit látjuk az 1748-béli Aug. 28—ki 1749-béli Mártius 20— ki jegyzőkönyvekben, melyből nylván való, hogy előleges tanácskozásaikban (mellyek csak az országos dolog folytatás elő készületei) nem korlátoltattak, sem szabályoztattak a’ RR. ez előtt leg kevesebbé is hanem azokat ön jónak látásuk, és a’ környűlmények szerént intézték, semmi törvény által e’ részben megszorítva nem lévén ; ’s valósággal alig is lehet valami károsabb hatású rendszabás köz dolgok folyamatára, mint az előleges tanácskozások megszorítása, mert kérdést nem szenved, hogy a’ tanácskozás akkor leg!.evesebbe szabad, midőn annak tárgyai az egyes tagok előtt minden oldalról nem esméretesek. Hazánkban, melyben a’ törvényhozó lest három nemzet tagjaiból, kik mind polgári helylieztetésükre mind nyelvekre nézve kisebb, nagyobb mértekben különböznek, alkottatik égybe, és egy teremben foly a tanácskozás, ’s azt nyomban követi a’ határozás, bogy a’ határozatok mind egyes tagok értelmet felölelhessék, — az országgyűlési tanáskozásokat az előleges és kölcsönös értekeződéseknek meg kell szükségesképpen előzni. A’ tanácskozásoknak bizonyos határnapok tétele általi siettelésök, az elméket a’ menynyire nyughatatlanitja, szint annyira kifárasztja azoknak az ülések tartásának több napokig, hetekig, sőt hónapokig tetszés szerénti halaszt isokkal való késleltetése, különben is az 1791 -1 i 11-ik t. czikk arról, hogy az ország rendei valamely tárgyat bizonyos üdőhőz szabva végezzenek bé, nem rendelkezik, ellenben arrój hogy az ülések napjai a’ fo^'ó tárgyak elégséges megfontolhat tsára való tekintet fordítással! határozlassanak meg, tisztán emlékezik, ’s midőn az ország rendéinek valamint egyfelől törvényhozói kölelességök hozza magával azt, hogy akármely tárgyat 1Q20
